Egy család négy generációjának génjeit vizsgálták, és az derült ki, hogy az alvajáró családtagok mindegyikénél megtalálható egy hibás szakasz a 20-as kromoszómán - idézte amerikai kutatók tanulmányát kedden a BBC hírportálja .
A washingtoni orvosi egyetem munkatársainak tanulmánya a Neurology című szakfolyóiratban jelent meg.
Az alvajárás minden tizedik gyereket és minden ötvenedik felnőttet érinti. A gyerekkori esetek túlnyomó részében jóindulatú problémáról van szó, melyet kinőnek majd felnőtt korukra. Súlyosabb esetben azonban veszélyessé is válhat az alvajárás, különösen akkor, ha felnőttként is fennáll még.
Az alvajárók egészen összetett cselekvéssort is végrehajthatnak anélkül, hogy felébrednének, például előszedik a slusszkulcsot, kinyitják az autót, és elindulnak vele.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakértők tudják, hogy bizonyos családokban halmozódik az alvajárás, és egyes emberek hajlamosabbak rá. Bizonyos tényezők, például a túlfáradás és a stressz kiváltó tényezője lehet egy-egy epizódnak. A esetek többsége tipikusan röviddel az elalvás után kezdődik, az első mély, álom nélküli "lassú hullámú" (NREM) alvási szakaszban. Az érintett emberek reggel általában már nem emlékeznek a történtekre.
Christina Gurnett és kutatócsoportja egy olyan családot vizsgált, melyben gyakori volt az alvajárás. A család legfiatalabb tagja, a 12 éves Hanna például rendszeresen elhagyta alvajárás közben a házat és kóborolt az éjszakában. A négy nemzedéket huszonkét családtag alkotta, közülük kilencen voltak alvajárók. A kutatók nyálmintákat vettek a családtagoktól, ebből elemezték DNS-üket. Az egész genomra kiterjedt keresés felfedte, hogy a probléma a 20-as kromoszómán található genetikai hibával lehet összefüggésben, ugyanis mindenki, akinél megtalálták az adott változatot, alvajáró volt.
Ez is érdekelhet
Gurnett feltételezi, hogy több gén is szerepet játszhat az alvajárás kialakulásában, úgy véli, ők az első ilyet találták meg.
Legjobban: