Tudományos vizsgálatok igazolták a szülők régi megfigyelését, hogy tizenéves gyermekeik alvás-ébrenlét ritmusa gyakran felborul. Egy kedden megjelent tanulmány szerint a legtöbb tinédzser nem alszik eleget és szenved az iskolai munka közben, mert belső órájuk szerint inkább "éjjeli bagoly" típusok.
Egy ausztrál kutatócsoport kimutatta, hogy egy átlagos tizenéves több mint egy órával kevesebbet alszik és két és fél órával korábban kel, mint azt a saját természetes alvás-ébrenlét ritmusa diktálná. Azok a középiskolai tanulók, akik biológiai órájuk szerint inkább késő estig ébren vannak (úgynevezett késő esti cirkadián ritmusuk van), a tanulmány szerint gyengébben teljesítenek az iskolában és gyakrabban rossz hangulatúak, boldogtalanok. "Minden emberben genetikailag meghatározott az, hogy inkább korán kelő típus, vagy későn fekvő "éjjeli bagoly"- magyarázza az ausztrál kutatócsoport vezetője, Suzanne Warner professzor, a hawtorni Swineburne Műszaki Egyetemről.
De a kamaszkorban kezdődő hormonális változások hatására a fiatalok elkezdenek később lefeküdni, és - ha lehet - később kelnek reggel. "A legtöbb vizsgált fiatal ilyen "éjjeli típus" volt" - mondta Warner professzor. Hozzátette: "A tinédzserek magukat este tartják a legéberebbnek, és csak későn lesznek álmosak, így nehezen alusszák ki magukat iskolaidőben."
A háttérben a melatonin nevű hormon áll, amelyik jelzi a testnek, hogy pihenésre és alvásra van szüksége. A kamaszkor kezdetével a melatonin esténként egyre később szabadul fel. "Emellett persze környezeti tényezők is hozzájárulnak a problémához" - nyilatkozta Warner professzor. A háttérfények csökkentik a melanin termelődést, és a számítógépek állandó használata ébren tarthatja a kamaszokat a természetes alvási idejükben is, amikor a lámpákat már lekapcsolták.
"A szülők azt tehetik, hogy az alvási idő kezdete előtt egy órával lejjebb kapcsolják a fényeket és kikapcsolják a számítógépet és a televíziót"- javasolja Warner professzor. A szakember a vizsgálatban 310 tanuló alvási mintázatát hasonlította össze iskolaidőben és szünidőben. Amíg a kamaszok több mint kilenc órát aludtak a szünidőben, és átlagosan kevesebb, mint nyolc órát a tanévben. Az "éjjeli baglyok" között a korán fekvő-korán kelőkhöz képest gyakoribb a negatív viszonyulás önmagukhoz, gyakrabban fejeznek ki boldogtalanságot és ingerültséget osztálytársaikkal szemben, a hollandiai Journal of Adolescence-ben megjelent közlemény szerint. Emellett energiahiányra és csökkent nappali teljesítőképességre panaszkodnak.
"A reggel kilenc óra előtt kezdődő tanórák esetében vajon a tanulók eléggé éberek lesznek-e a tanuláshoz?" - teszi fel a kérdést Warner professzor. Korábbi kutatások azt igazolták, hogy kilenc óra az optimális alvásmennyiség tizenéves korban.
Az alvás-ébrenlét biológiai szabályozása megtalálható a baktériumoktól az emberig számos élőlényben, és kijelöli a 24 órás menetrendet, többek között az alvás és evés számára. A szabályozásért felelős rendszer önálló idegsejtekből áll, az agy látóideg-kereszteződés feletti magjaiban. Tudományos kutatók már legalább egy olyan gént azonosítottak, amely felelős az ember korai vagy késői kelést kedvelő tulajdonságáért.
"Ugyanez a folyamat felelős a tengerentúli repülőutak okozta átállási nehézségekért, az ún. jet-lag szindrómáért" - hívja fel a figyelmet Warner professzor. "Úgy is mondhatjuk, sok fiatal úgy jár iskolába, mintha jet-lagben szenvedne". Majd hozzáteszi:" A felnőtteknek újra kellene gondolniuk, hogyan hagyják a kamasz gyerekeket közelíteni saját lefekvési ritmusukhoz."
Copyright AFP [2008] / Translation Medipress
Legjobban: