Azok az 50 év feletti nők, akik szoptatták csecsemőjüket, jobban teljesítettek a kognitív teszteken, mint azok, akik soha nem táplálták anyatejjel gyermeküket - derül ki a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói által jegyzett friss tanulmányból. Az Evolution, Medicine and Public Health című folyóiratban közzétett eredmények arra utalnak, hogy a szoptatás pozitív hatással lehet az utolsó menstruáció után két évvel kezdődő posztmenopauza szakaszában járó nők kognitív teljesítményére, és hosszú távú neuroprotektív hatást gyakorol agyukra - írja a news-medical.net.
A szoptatás gyermekek egészségével és jólétével kapcsolatos előnyeit már számos korábbi tanulmány megerősítette, ám kimondottan az anyatejes táplálás nőkre gyakorolt hosszú távú egészségügyi hatásairól kevesebb szó esett. Az eddigi, témában született tanulmányok ellentmondásos eredményre jutottak azzal kapcsolatban, hogy a szoptatás összefüggésbe hozható-e a jobb kognitív teljesítménnyel, vagy az Alzheimer-kór menopauza utáni kialakulásának kockázatával.
A szoptatás eddig ismert előnyei
"Tény, hogy a szoptatás hozzájárul a stressz csökkenéséhez, elősegíti a csecsemő és az anya közötti szoros kötődés létrejöttét, és csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát, ami az anya számára akut neurokognitív előnyökre utal. Ezért gyanítottuk, hogy hosszú távon jobb kognitív teljesítménnyel is járhat" - fogalmazott Molly Fox, a tanulmány vezető szerzője, a UCLA Antropológiai Tanszékének és Pszichiátriai és Biológiai Viselkedéstudományi Tanszékének adjunktusa.
"Azt is tudjuk, hogy pozitív összefüggés van a szoptatás és bizonyos betegségek, például a 2-es típusú diabétesz és a szívbetegségek kialakulásának alacsonyabb kockázata között. És hogy ezek a betegségek szoros összefüggésben vannak az Alzheimer-kór kialakulásának magasabb kockázatával" - ezt már Helen Lavretsky, a tanulmány másik szerzője, az UCLA Semel Idegtudományi és Emberi Viselkedéstudományi Intézetének professzora tette hozzá.
Az idősödő felnőttek jóléte szempontjából különösen fontos és kritikus a mentális egészség megtartása. Amennyiben 50 éves kor felett a kognitív képességek romlanak, az előrejelezheti a későbbiekben esetlegesen kialakuló Alzheimer-kórt , amely a demencia vezető formája az idős embereknél. Az UCLA kutatói az említett tanulmány elkészítéséhez egy 12 hetes klinikai vizsgálatban részt vevő nők adatait elemezték. Két csoportot alkottak: az egyikbe olyanok kerültek, akik depresszióval küzdöttek, a másikba pedig olyanok, akik nem, viszont szubjektív memóriapanaszaik voltak, és fennállt náluk a szívbetegség kialakulásának kockázata.
Mire utalnak az eredmények?
A két vizsgálatban részt vevő 115 nő átfogó pszichológiai teszteken esett át, amelyek a tanulást, a késleltetett felidézést, a végrehajtó funkciókat és a feldolgozási sebességet mérték. Emellett válaszolniuk kellett a reproduktív életszakaszukra vonatkozó kérdésekre is, amelyek kiterjedtek a többi között a menstruáció kezdetére, a szüléssel végződő és befejezetlen terhességek számára és a szoptatás időtartamára.
A vizsgálatban részt vevő, depresszióval nem küzdő nők mintegy 65 százaléka számolt be arról, hogy szoptatott, szemben a depresszióval küzdő nők 44 százalékával. A kognitív tesztek eredményei pedig azt mutatták, hogy akik szoptattak - függetlenül attól, hogy depressziósak voltak-e vagy sem - jobban teljesítettek mind a négy kognitív teszt során, mint akik nem szoptattak.
A kutatók azt is megállapították, hogy a szoptatással töltött idő arányos a jobb kognitív teljesítménnyel. Amikor összeadták az időt, amelyet a vizsgálat résztvevői szoptatással töltöttek, körvonalazódott, hogy akik nem szoptattak, a négy említett területből háromban szignifikánsan alacsonyabb kognitív pontszámot értek el, mint azok, akik 1-12 hónapig anyatejjel táplálták gyermeküket. És mind a négy területen rosszabbul teljesítettek, mint azok, akik több mint 12 hónapig szoptattak. A legtovább szoptató nőknek volt a legmagasabb kognitív pontszáma.
Noha az eredmények jelzésértékűek, a kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség a szoptatás és a későbbi kognitív teljesítmény közötti kapcsolat feltárására.