Sérültek az emberi jogok
Nagyon leegyszerűsítve ezt a két kimenetelt jósolja most a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azután, hogy alaposan kielemezték a Kúria tavaszi, precedensértékű döntését. A Népszava cikke szerint sok év elteltével kaphatnak anyagi elégtételt azok, akiknek rokkantsági ellátását jogsértően csökkentették. Mint írják, a Kúria kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rokkantsági "ellátás összegének kiszámítására irányadó, a korábbi ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabályt".
A strasbourgi bíróság után ezzel a Kúria is kimondta, hogy a nagy felháborodást kiváltó eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, továbbá a magyar alaptörvényt. A "megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról rendelkező", 2012 január 1-től hatályos törvény okozta jogsérelmet csak az Alkotmánybíróság háríthatja el.
91 ezer forint helyett 41 ezer jár
Hogy idáig eljutott az ügy, annak a férfinak köszönhető, aki nem volt hajlandó beletörődni a vele történt igazságtalanságba. Az illető 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. A jogszabályi változások miatt először rehabilitációs, majd rokkantsági ellátást kapott. Ennek összege a felét sem érte el a korábbi rokkantsági nyugdíjnak: a férfi ellátása 91 ezer 535 forintról havi 41 ezer 850 forintra csökkent. Miközben egészségi állapota nemhogy javult volna, inkább romlott. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a csökkentett ellátásról szóló közigazgatási határozatot, és a hatóságot a ténylegesen bekövetkezett állapotjavulás vizsgálatára kötelezte. A kormányhivatal pedig erre felülvizsgálatot kért a Kúriától.
Az ellátások összegének csökkenése a perbeli eseten kívül azoknál is tömegesen jelentkezett, akik 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjasok voltak, ezután pedig az új törvény és az elvégzett komplex minősítés alapján rehabilitációs ellátásra váltak jogosulttá - jelezte Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Emlékeztetett rá, hogy 2012. január 1-jétől ha a "komplex felülvizsgálat" során úgynevezett rehabilitációs ellátást állapítanak meg, akkor 2016. május 1-e előtt az ellátás összege azoknál, akiknek a foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, azoknál pedig, akik tartós rehabilitációt igényelnek, a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával volt azonos. Ebből ráadásul még nyugdíjjárulékot is levontak. 2016. május 1-e óta ezeket az ellátásokat a mindenkori minimálbért alapul véve számítják ki.
Nincs semmilyen összefüggés
A rehabilitációs ellátás összege tehát a "komplex felülvizsgálat" után már semmilyen összefüggést nem mutatott a jogosult korábbi ellátásának összegével, például a rokkantsági nyugdíjjal - hangsúlyozta Kovács Ágnes. Az ellátás összege gyakran annak ellenére csökkent, hogy az érintettek állapota ténylegesen nem javult. Különösen igaz ez a volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok esetében, akiknek ellátását korábban a megszerzett szolgálati idejük, valamint nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetük alapján számították ki.
Ez is érdekelhet
Kovács Ágnes elmondása szerint további negatív változás sújthatta azokat, akik a rehabilitációs ellátás hároméves időtartamának letelte miatt, vagy mert romlott az egészségi állapotuk, ismételt "komplex felülvizsgálaton" vettek részt. Előfordult, hogy az így megállapított összeg még az addig folyósított rehabilitációs ellátásnál is kevesebb lett. Kovács Ágnes arra számít, hogy a károsultak így is tömegesen - ezrével - indítanak majd pereket. Beláthatatlan, hogy összességében hány milliárd forint a tét. A MEOSZ elnöke azonban elsősorban nem a perektől vár megoldást - írja a lap, melynek teljes cikke ide kattintva érhető el.
Legjobban: