Ha fogyókúrázni kezdünk, egyáltalán nem mindegy, hogy a családunk, a barátaink hogyan állnak hozzá. Korábbi kutatások kimutatták, hogy sikeresebb egy diéta, ha az ember partnere is elkezd egészségesebben étkezni. Egy friss brit tanulmány szerint viszont az is lehet, hogy a szeretteink szándékosan megnehezítik az életmódváltásunkat - írja a Healthline.
Hogyan fognak vissza?
Korábbi kutatások áttanulmányozása után arra jutottak, hogy ha a környezet nem támogató, akkor három kategóriába sorolható a viselkedésük:
- Szabotázs
Amikor valaki szabotálja a másikat, akkor tudatosan tesz azért, hogy akadályozza őt az életmódváltásban. Például lebeszéli az egészséges ételekről, rámutat arra, hogy milyen drága a kondibérlet, stb. Gyakran kritikus vagy bántó megjegyzéseket tesznek, ezzel elrontják a másik kedvét, és ártanak az önbecsülésének. Ezzel pedig az olyan "kényelmes" szokások felé terelik, mint az egészségtelen ételek fogyasztása.
- Folyamatosan etetni akarnak
Mindenki ismer legalább egy olyan embert, aki újra és újra jól megrakja a többiek tányérját, hiába mondták már, hogy jól laktak. Ezek az "etető" személyiségek általában szeretetből teszik ezt, vagy mert nem akarják, hogy kárba menjen az étel. Sokak ezzel a pénzüket és a társadalmi státuszukat akarják demonstrálni, vagy csak egyszerűen ők maguk már nem tudnak többet enni.
- Cinkosok
Előfordul, hogy a diétázó meginog, és tart egy "csalós" napot, amikor édességet eszik. Akinek ezt bevallja, vagy akár vele is tart, az afféle cinkosa lesz a szabályszegésben. Ez kevésbé tudatos, mint az előző két viselkedés: a cinkos sokszor nem akar konfrontálódni, vagy nem tudja, hogyan kezelje a helyzetet.
Miért próbálnak meg keresztbe tenni?
Számtalan oka lehet annak, hogy miért nem segítik a fogyókúrázót.
A fogyás általában változáshoz vezet, megnő az ember önbizalma, ez pedig megváltoztatja a kapcsolatok dinamikáját. Ez sokaknak nem tetszik, ezért akár tudatosan, akár tudattalanul, de megpróbálják megakadályozni a másik életmódváltását, hogy minden úgy maradjon, mint ahogy eddig volt
- magyarázza Jane Ogden, a tanulmány fő szerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az is lehet, hogy ez inkább a szabotáló saját gátlásaiból, testképéből, súlyproblémáiból adódik. Talán irigyek azért, mert a családtagjuknak sikerülhet, ami nekik nem. Van, akinél viszont tudatlanságból fakad ez a viselkedés: nem ismerték még fel, hogy a túlsúlyosság és az elhízás komoly egészségügyi problémákat okoz.
Pedig nagyon fontos, hogy a környezetünk támogassa a céljainkat: ez növeli az önbizalmunkat, magabiztosabbak leszünk, és így nagyobb eséllyel érjük el a kívánt változást. Például hogyha problémáink vannak a munkahelyünkön, a feszültség levezetését könnyű egy rossz szokással elintézni. Ha viszont van egy biztonsági hálónk, olyan emberek körülöttünk, akik meghallgatnak és felvidítanak, akkor enyhíthetünk a nyomáson.
Hogyan zárjuk ki a negativitást?
A legnagyobb segítség, ha olyanokkal vesszük körbe magunkat, akik hasonlóan gondolkodnak az étrendjükről és az életmódjukról. Érdemes csatlakozni egy fogyókúrás csoporthoz (online vagy személyesen), vagy csoportos edzésekre járni.
A határaink meghúzása is nagyon fontos. A különböző ételek visszautasítása ugyan sértő lehet annak, aki kínálja, de jobb egyértelműen tisztázni a helyzetet, mint csendben eltűrni. A kommunikációt az is segíti, ha önmagunkra tesszük a hangsúlyt, így a másik nem érzi megtámadva magát. Például "Én valami egészségesebbet ennék vacsorára" ahelyett, hogy "Te mindig egészségtelen kaját főzöl".
Az is segít, ha egyértelmű célokat jelölünk ki magunknak, például hogy hány kilótól akarunk megszabadulni, illetve egy tervet is kidolgozhatunk. Egy profi terapeuta is segíthet abban, hogy átbeszéljük, min és hogyan akarunk változtatni, és segíthet akkor is, ha valami miatt elakadunk.
Legjobban: