„Sajnálom anyuka, a beleegyező nyilatkozat nélkül nem végezzük el a műtétet” – szembesült egy anyuka a Nők Lapja cikke szerint a maga által kért sterilizációs műtét előtt azzal, hogyha a férje nem írja alá a papírt, nem műtik meg a Péterfyben. Ha ez valóban így történt, az jogszabálysértő, ugyanis a férjnek nem kell beleegyezni a műtétbe. A hvg.hu megkereste a Péterfy-kórház főigazgatóját, Sásdi Antalt, aki írásban annyit közölt, ilyen nem hangozhatott el, ráadásul ez egy régi történet, amelyre annak idején reagált is. Azt írta, a férjet csak tájékoztatni kell, és alá kell írnia, hogy a tájékoztatást megkapta.
„Ha ezt nem hajlandó aláírni, vagy a feleség azt kéri, hogy mellőzzék ezt, akkor ezt rögzíteni kell, és el lehet végezni a beavatkozást. Azért ilyen szigorú a kórház, mert ezt a tájékoztatási kötelezettséget jogszabály írja elő.”
A férj vagy élettárs tájékoztatását a művi meddővé tételről szóló rendelet írja elő, azonban egyes orvosi vélemények szerint ezt a szabály jogilag sokféleképpen értelmezhető. A kórházak nem egységesen járnak el, nem követelik meg a férj aláírását, vagy azt a tájékoztatást, ahol el kell mondani, milyen más fogamzásgátlási lehetőségek vannak, és milyen veszélyekkel jár a beavatkozás.
Ha valaki el akarja titkolni férje vagy élettársa elől az egészet, megteheti, hiszen az orvosok a gyakorlatban sehogy sem tudják ellenőrizni, hogy a páciens hamisan nyilatkozik-e arról, hogy nincs férje, élettársa, vagy mégsem élnek különváltan?
A hvg.hu-nak nyilatkozó egyik kórházi orvos az évtizedek alatt egy olyan esetről hallott, mikor a férj botrányt csinált amiatt, hogy a feleség eltitkolta előle a műtétet, de ott szerinte valamelyikük mentális állapotával gond volt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Simon Tamás műhibaperes ügyvéd szerint az orvosok azért alkalmaznak eltérő gyakorlatot, mert bonyolult a szabályozás. Azt viszont senki sem tiltja, hogy a jogszabályt szigorúbban értelmezzék.
Miután a rendelet előírja a házas- vagy élettárs tájékoztatásának kötelezettségét, annak megtörténtét vagy tanúkkal, vagy papírral lehet bizonyítani, bár az még mindig támadható, ha nem derül ki, hogy pontosan miről tájékoztatták.
Több szempontból is aggályos, hogy a nő férjét, élettársát be kell avatni egy olyan döntésbe, mint a sterilizáció – véli a Patent Egyesület ügyvédje, Sproncz Júlia. Egy bántalmazó kapcsolatban ennek súlyos következményei is lehetnek, van, aki azzal láncolja magához a nőt, hogy folyamatosan teherbe ejti, és a nő csak eltitkolt sterilizációval tudna védekezni ez ellen.
Sproncz Júlia alapvetően szimbolikus kérdésnek tartja az ügyet, hogy „beleszólhat-e más a testem feletti önrendelkezési jogomba, vagy sem”, azt azonban elismeri, hogy ez a legtöbb nőnek nem okoz gondot, kevesen horkannak fel egy ilyen aláírás miatt.
A művi meddővé tételről szóló jogszabály 2013-ban szigorodott, azóta a saját kérésre végzett beavatkozást 40 éves korhoz vagy három gyerekhez kötik, és minimum fél, de alapesetben egy évet kell várni a beavatkozásra. Miközben a tájékoztatási kötelezettséget eltérően értelmezik, a jogszabálynak ezt a részét nem, mivel teljesen egyértelmű.
Forrás: hvg.hu
Ez is érdekelhet
Legjobban: