Tihanyban nemzetközi konferenciát rendeztek az elhízás agyi folyamatairól. Itt tartott előadást Horváth Tamás, az amerikai Yale Egyetem tanszékvezető professzora, aki 1990 óta él az Egyesült Államokban.
Hát persze, hogy mindannyian szeretnénk hosszabb életet magunknak. Kérdés, hogy mit vagyunk hajlandók adni cserébe? Hogy bármit nem, az nyilvánvaló. Bizonyság erre életmódunk, táplálkozásunk, dohányzásunk. Az is igaz persze, hogy az orvosok többnyire általában beszélnek arról, hogy az egészséges táplálkozás, a több mozgás meghosszabbítja életünket. S az általánosságokat könnyebb félretolni azzal, hogy hátha mi szerencsésebb helyen leszünk a statisztikai szórásban. Horváth Tamás előadása azonban konkrétumokról szólt.
Az életkor nem gyógyszerek által történő kitolása egyedül a koplalással érhető el. Igaz ez mind az állatok, mind pedig az emberek esetében. Ez abból a szempontból, hogy az ember 5-10 évvel többet él, rendkívül sikeres módszer. Ugyanakkor, az még nem tisztázott, hogy ez mennyire csökkenti le az életminőséget, tehát milyen minőségű életet élhetnek ezen emberek az extra évek alatt. - mondta a professzor.
Ám a koplalás nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem eszik az ember. Hanem azt, hogy lecsökkenti a bevitt kalória mennyiségét a jelenleginek mondjuk a 75 százalékára. 25 százalékkal kevesebbet eszik reggel, délben, este, és ez drasztikusan növelné esélyét arra, hogy tovább éljen. A jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy az alapvető folyamatváltozás a sejtben lévő mitokondriumokban történik Ez egy sejt szervecske, amely az energiát termeli a sejt, illetve a szövet, az egyén számára. És az öregedésnek az egyik legfontosabb alapja az a szabadgyökök által okozott sejt, illetve szövet pusztulás. A szabadgyökök nagyon aktív oxigénmolekulák, amelyek tönkreteszik mind a DNS-t, mind pedig a sejthártyát. Akármit eszünk, az eljut a sejtekbe és a mitakondriumban történik az átalakítása. Ennek a folyamatnak melléktermékei a szabadgyökök. Tehát kevesebb táplálék, kevesebb agresszív szabadgyök.
Ugyanakkor, ha a mitokondriumban kevesebb az anyagcsere, akkor a mitokondrium egyéb funkciói is csökkenni fognak. Példa erre az energiatermelés. Ha valaki hosszú ideig alacsonyabb kalóriaértéket, táplálékot vesz föl, akkor az izmok működése is meg fog változni. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk mozogni, futni, sportolni, az izmokban lévő mitokondriumoknak magas szinten kell energiát produkálni. Ha csökkentjük a kalória bevitelt, akkor azokat a dolgokat, amiket egyébként természetesnek vettünk, mondjuk futunk 5 km-t naponta, nem fogjuk tudni rendesen véghezvinni. Feltehetően az agyunk is másképpen fog működni. Mert az idegsejteknek a munkáját szintén a mitokondriumok támogatják, tehát a bennük lévő változás hatással lesz az idegsejtek működésére, illetve az idegsejtek és egyéb agyi sejtek ellenálló képességére. Az öregedéssel, illetve a korral járó degenerációs folyamatokkal szemben, mint például az Alzheimer, vagy a Parkinson kór, valószínűleg ellenállóbbak lesznek.
Ez egy komoly terület, ugyanakkor nem feltétlenül anyagilag kifizetődő, ugyanis gyógyszergyárak nem nagyon érdeklődnek iránta. Számukra sokkal előnyösebb volna, ha egy gyógyszert tudnának felmutatni, ami nem kéne, hogy koplalással járjon együtt. Tehát ez egy rendkívül érdekes része a tudománynak, amely úgy néz ki, hogy valóban válaszokat tud adni, de nincs pénz az ilyen kutatásokra. Illetve van pénz, de nem olyan mértékben, mint a gyógyszerkutatásokra. De ez az a terület, amivel gyakorlatilag mindenki foglalkozhatna otthon, annyiból áll, hogy lecsökkentjük a táplálékbevitelt. Ha valakit érdekel ez az életmódváltozás, mindenképpen próbálkozzon vele. Persze a szabadgyököket elméleti síkon nem csak koplalással lehet megközelíteni, hanem C-vitamin, E-vitamin, szelén bevitelével. Ezek mind csökkentik illetve semlegesítik a szabadgyököket. Elképzelhető, hogyha be lehetne vinni a szervezetbe ezeket a vitaminokat, illetve anyagokat úgy, hogy eljusson a mitokondriumba, akkor komoly eredményeket lehet elérni. Sajnos ezeket az ember szájon át veszi be, és mire eljutna a célhoz, addigra megváltozik a képessége arra, hogy a szabadgyököket semlegesítsék. Mi is próbálkoztunk ezzel. Mire eljut a mitokondriumba a C-vitamin, már teljesen hatástalan. - fejezte be Horváth professzor.
Ez is érdekelhet
Gimes Júlia interjúja nyomán
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: