Egypetéjű és kétpetéjű ikerpárok dohányzásról való leszokását elemezve arra a következtetésre jutottak amerikai kutatók, hogy genetikai okok is közrejátszanak abban, mennyire sikeres valakinél a leszokás - számolt be az eredményekről a című ismeretterjesztő portál.
A Coloradói Egyetem munkatársai tanulmányukban azt vizsgálták, hogy lehet-e genetikai háttere annak, ha egyeseknél kevésbé eredményes a leszokási szándék. Ehhez hatszáz ikerpár dohányzási szokásait követték nyomon és elemezték 1960 és 1980 között. A kérdőíveket kitöltő ikerpárok mintegy fele egypetéjű iker, másik fele kétpetéjű iker volt.
Mint az elemzésből kiderült, a kétpetéjű ikerpárok esetében az egypetéjűekhez képest gyakrabban fordul elő, hogy csak egyikük képes elhagyni szokását. Ebből arra lehet következtetni, hogy a sikertelen leszokási próbálkozások hátterében genetikai okok is vannak.
Az egypetéjű ikrek ugyanis azonos génkészleten osztoznak, a kétpetéjű ikrek génkészlete viszont eltérő, náluk különböző génváltozatok jelenhetnek meg. Ez alátámasztja, miért sikerül nagyobb eséllyel az ikerpár egyik tagjának a leszokás, mint a másiknak - vélik a kutatók.
Legjobban: