A jövőben már tizenhat éves koruktól választhatnak az osztrák polgárok. Serdülő fiatalok ezzel Európában először dönthetnek egy nemzeti parlament sorsáról. Egy számítás alapján ez nem jelent több beleszólást a hatalom dolgaiba - a tegnap Bécsben elfogadott választójogi reform ugyanis öt évre emelte a parlamenti ciklus hosszát.
A kormányzó osztrák szociáldemokraták ifjúsági szervezete magának követeli az érdemet. Wolfdietrich Hansen szóvivő a Népszabadságnak elmondta: ők voltak azok, akik a kilencvenes évek elejétől síkraszálltak a választói korhatár csökkentése mellett. Két fő érvet hoztak fel a másfél évtizedig tartó vitában. A fiatalkorúak választójoga arra ösztönzi a politikusokat, hogy szép szavak helyett tettekkel segítsék a tinédzserek életkörülményeit, hiszen mintegy kétszázezer új potenciális szavazó dönthet a következő kancellár személyéről. A megnőtt politikai súly mellett a korhatár csökkentése lehetőséget nyújt arra is, hogy az osztrák iskolákban hangsúlyosabban foglalkozzanak az állampolgári jogok és kötelezettségek oktatásával.
Ausztria föderális berendezkedésének köszönhetően egyes tartományok már kipróbálták a választójogi reformot. Először Burgenlandban vehettek részt a 2002-es önkormányzati választásokon a 16 évesek. Pontos adatok nincsenek, de az ifjú szocialisták becslései szerint 80 százalékos volt a részvételi arány a 16-18 év közötti korosztályban. Burgenlandot azóta követte Bécs, Salzburg, Stájerország és Karintia, de a német tartományokban is elindult már ez a folyamat, amit Berlin és Alsószászország mellett további három tartomány példája mutat. A korhatár csökkentése eddig csak az önkormányzati voksolásra vonatkozott.
A Fiatal Néppártot, vagyis a bécsi nagykoalíció konzervatív partnerének ifjúsági szervezetét az évek során begyűjtött tapasztalatok győzték meg. A szervezet szóvivője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: az eddigi választások bizonyítják, hogy a fiatalok szeretnek élni szavazati jogukkal, hiszen általában magasabb körükben a részvételi arány, mint a nagykorú választók között. Bernadett Thaler nem tagadja, hogy sokáig kifogásaik voltak a reformok ellen. A konzervatívok kételkedtek abban, hogy elég érett-e már ez a korosztály a felelős döntésre, de féltették az iskolákat is, hogy ez a lehetőség nem jár-e együtt a diákok túlzott politizálódásával.
Különösen a 16 évesek örülnek annak a lehetőségnek, hogy dönthetnek az ország jövőjéről - nyilatkozta lapunknak az egyik patinás bécsi gimnázium magyar származású tanára. Novotny-Török Katalin megfigyelései szerint nagyon érdeklődőek a 15-16 évesek, és élvezik a politikai alapismereteket oktató órákat. Pár évvel később már a pályaválasztás fontosabb számukra, és politikai kíváncsiságuk hamar alábbhagy. A tanításon választási programokat elemeznek, és szerepjátékon keresztül ismerik meg az ellentétes tábor érveit. Egyetlen dolog zavarja Novotny-Török Katalint: a reform következetlensége. A 16 évesek ezentúl dönthetnek a törvényhozás sorsáról, de az ott meghozott törvényeket nem kell betartaniuk. A büntethetőség korhatárának csökkentése nemcsak logikus, de szükségszerű is lenne - mondja a tanárnő, és ezzel több politikai párt is egyetért. A dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatban például ellentétes folyamat indult be Ausztriában. Az egyik tartományban 16, a másikban 18 év a korhatár, ami fölött bárki alkoholt vásárolhat és fogyaszthat. Ezt egységesíteni szeretné a kormány, és a választójogi reformmal szemben ezen a területen a magasabb korhatár felé hajlanak.
És hogy melyik pártnak kedveznek a friss szavazók? Thaler szerint a fiatalok többsége konzervatív nézeteket vall, míg Hansen a baloldal erősödését reméli a kétszázezer új szavazótól. Novotny-Török úgy látja, a diákok alapvetően kétféle magatartásformát követnek. Vannak azok, akiket olyan mértékben befolyásolt családi hátterük, hogy követik szüleik választását, és vannak azok, akik velük szembefordulva direkt az ellenkező tömörülés mellett teszik le voksukat.
Míg a fiatalok profitálnak a választójogi reformból, az osztrák polgárok vesztenek rajta. Az öt évre emelt parlamenti ciklus miatt ugyanis kevesebbszer szavazhatnak. Az átlagos élettartamból kiindulva egy osztrák nő 16-szor voksolhatna élete során, 16 éves korhatárral és négyéves ciklussal számolva. Az ötévenkénti szavazással három lehetőségtől esik el, és átlagosan már csak 12,7-szer fog kancellárt választani. A férfiak a koraibb halálozás miatt csak 11,7-szer voksolhatnak életük során. Vagyis az osztrákok a legfontosabb jogukkal ezentúl 20 százalékkal kevesebbszer élhetnek.
A választói korhatár csökkentésénél lényegesen radikálisabb reform lenne az egyes német képviselők által javasolt törvény, mely szavazati jogot adna minden gyereknek. Pontosabban a szüleiknek, akik ezzel a joggal utódaik 18. születésnapjáig élhetnek. A német parlament elé 2003-ban került az ezt tartalmazó törvénytervezet, mely minden frakcióból talált magának támogatót, összesen 47-et. Az érvelés szerint a gyerekek jogai sérülnek, mert nincs rendes képviseletük. Szüleik szavazatával politikai hatalmat nyernének érdekeik, a pártok kénytelenek lennének többet foglalkozni az oktatással, a szociális rendszerrel és a környezetvédelemmel. Máskülönben a jövőben egy öregedő társadalom dönt azon "jogfosztottak" életkörülményeiről, akik felnőttként eltartják majd a nyugdíjasok tömegét. A reform kritikusai szerint ezzel nem a gyerek kapna újabb szavazatot, mert a szülők nem utódaik érdekei szerint, hanem saját politikai meggyőződésük alapján döntenének. Így két vokssal rendelkezne a társadalom egy része, és ez sértené az egyenlőség elvét. Mi van akkor, ha a szülők nem tudnak megállapodni egymással, kire "szavazzon" a gyerek?
A "választójogot a születés pillanatától" nevű magyar reformterv mellett érvelt lapunk hasábjain a Fidesz egyik ismert politikusa, Révész Máriusz is.
Legjobban: