(MTI-Press) - Szakértők becslése szerint évente akár 100 milliárd forintnál is többe kerül a dohányzás következtében kialakuló egyes kórok: a tüdőrák, a krónikus obstruktív légúti betegség (a COPD), a szívinfarktus, az agyvérzés, a végtag-amputációk kezelésének finanszírozása, eközben a kiinduló baj: az alapbetegség "gyógyítására", vagyis a dohányzásról való leszokás orvosi segítésére gyakorlatilag semmi sem jut.
Ebben a helyzetben dr. Mucsi János tüdőgyógyász úgy látja, az Országos Egészségpénztár (OEP) nem a költséghatékonyság szellemében, nem felelős gazdasági szereplőhöz méltóan jár el.
- A dohányzás évente 25 ezer ember halálát okozza. Bár minden második dohányos többször is megpróbál felhagyni szenvedélyével, ez - orvosi segítség nélkül - csak minden harmadik-negyedik dohányosnak sikerül. Az egészségügyi világszervezet, a WHO betegségnek nyilvánította a dohányzást, kóddal látta el, márpedig minden betegséget gyógyítani kell. Az OEP gyakorlata azonban mintha ezt nem tükrözné - véli a gyakorló tüdőgyógyász.
A dohányzás elleni küzdelem évének nyilvánította 2007-et a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, és Együtt a dohányzás ellen " mottóval széleskörű ismeretterjesztő kampányt indított.
- A kampány mellé azonban érdemes a szabályzórendszert is megváltoztatni, és nem szabad csak az európai uniós forrásoktól várni a megoldást. Megfelelő szabályozással, a bizonyítottan hatékony módszerek támogatásával a dohányosok százezreit lehetne - néhány év alatt - a halálosan káros függőségről leszoktatni - hangsúlyozta Mucsi doktor a legutóbbi népegészségügyi kampányrendezvényen.
A jelenlegi szabályozók szerint 500 pontot (mintegy 650 forintot) kap egy szakrendelés a leszokni vágyó dohányos első vizitje után. Ekkor a szolgáltató orvosnak fel kell vennie a páciens adatait, általános belgyógyászati jellegű és speciális dohányzási anamnézisét (a kórelőzményt), fizikális vizsgálatot kell végezni (vérnyomás-, testsúlymérés), nikotin dependencia (Fagerström) tesztet készíteni, meg kell beszélni a javasolt leszokási módszert, majd felírni a gyógyszert. (A páciens kétszer futhat neki a próbálkozásnak tehát az első vizitet évente legfeljebb 2 alkalommal lehet elszámolni, a két megjelenés között minimum 6 hónapnak kell eltelnie.) Az első, alaposabb vizsgálatot követően 3 hónapon belül legfeljebb hatszor (évente maximum 10 alkalommal) számolható el az úgynevezett leszokási vizit, aminek értékét 200 pontban határozta meg az OEP. Az orvosi szolgáltatás ilyenkor kiterjed a leszokási időszak tapasztalatainak, a további terápiának a megbeszélésére. A dohányzási állapot egyetlen objektív vizsgálatát, a kilélegzett levegő szénmonoxid-szintjének meghatározását 80 pontra (alig 96 forintra) értékelte az OEP, vagyis a géppel lehetetlen annyi vizsgálatot elvégezni, hogy az ára megtérüljön. Sem az első, sem a leszokási vizit nem számolható el, ha más okból (például krónikus obstruktív tüdőbetegség miatti panaszokkal) már megvizsgálta a beteget az orvos. Ekkor a vizsgálati idő megnő, de a tevékenységre finanszírozás nem jár.
- A jelenlegi OEP-finanszírozás mértéke tehát nem elég ahhoz, hogy a tüdőgondozók kigazdálkodják belőle saját költségeiket - panaszolja dr. Mucsi.
Bár a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 2005 végére elérte, hogy minden tüdőbeteg-gondozóban legyen legalább egy olyan szakorvos, aki elvégezte az akkreditált leszokást segítő tanfolyamot, egyedül Budakeszin, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben működik olyan szakrendelés, amelynek az OEP finanszírozza a dohányzásról leszokást segítő tevékenységet. A leszokást segítő készítményeket viszont nem támogatja, így a leghatékonyabbnak tartott nikotinmentes tabletta havi költsége mintegy 23 ezer forint. A kezelést legalább 3, de inkább 6 hónapig célszerű folytatni, a leszokás tehát közel 140 ezer forinttal terheli a páciens pénztárcáját. Sok dohányos meg is fizetné, hiszen siker esetén költségei néhány hónap alatt megtérülnek. Azonban a szakképzett orvosokat a finanszírozás hiánya ellenérdekeltté teszi, mert tőlük meg azt várja el - a gyakran veszteséges - munkáltatójuk, hogy legalább a saját költségeiket megtermeljék. A leszokni vágyó dohányos így aztán hatékony gyógyszer és szakszerű segítség nélkül szenved a megvonási tünetektől, majd 30 esetből 29-szer visszaszokik a cigarettára. Az is előfordul, hogy nem vényköteles készítményekhez fordul, amelyek nem, vagy sokkal kevésbé hatékonyak, ám szabadon reklámozhatók, ráadásul miattuk nem kell sorban állni az orvosi rendelőben, és nem kell vizitdíjat fizetni igaz, szakszerű segítséget sem kap a dohányos.
(fabet)
Legjobban: