Évente 79 ezer ember válik a passzív dohányzás áldozatává - az Unió statistikája szerint.
Az Európai Unió országaiban évente mintegy 79 ezer ember hal meg a passzív dohányzás következtében - ezért a veszélyeztetettség csökkentésére, a cigarettázás visszaszorításáért az EU egészségügyi hatóságai széleskörű kampányt indítottak az úgynevezett Zöld tanulmány (Green Paper) vitára bocsátásával - adja hírül dr. Mucsi János tüdőgyógyász szakorvos, szerkesztő a www.tudobeteg.hu internetes honlapon.
A passzív dohányzás az egyik legsúlyosabb környezeti ártalom az Európai Unióban. Az ember által "előállított" ismert rákkeltő anyagok közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet 2002-ben dohányfüstöt, a finn és a német kormány munkahelyi rákkeltő anyagnak nyilvánította, a Kaliforniai Környezetvédelmi Hivatal pedig mérgező levegőszennyező anyagnak minősítette.
A tüdőrák kialakulásának kockázata 20-30 százalékkal nagyobb a dohányossal együtt élők körében, a dohányfüstös munkahely pedig további 12-19 százalékkal növeli a kór rizikóját. Duplájára emeli az időskori vakság, és ugyancsak emeli (25-30 százalékkal) a keringési betegségek kialakulásának valószínűségét. Az asztmás, a COPD-s betegek körében is gyakrabban alakul ki súlyos állapotrosszabbodás a dohányfüst hatására.
A dohányfüst a gyerekekre, a magzatra nézve különösen veszélyes, cigarettázó szülők mellett többször fordul elő a hirtelen csecsemőhalál (angolul SID), gyakoribb a tüdőgyulladás, hörghurut, asztma és a középfülgyulladás. A magzati károsodások közül kiemelendő a koraszülés, az alacsony születési súly, a halvaszületés.
A passzív dohányzás nyomán bekövetkező halálesetek többségéért az otthon belélegzett cigarettafüst tehető felelőssé, mintegy 7 ezer ember viszont a munkahelyi cigarettafüst miatt veszíti életét.
A Zöld tanulmány vitára bocsátásával az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága az Unió tagjai előtt álló feladatokat és lehetőségeket ismerteti.
A www.tudobeteg.hu munkatársai a zárt közterületeken és munkahelyeken, a dohányzás kivétel nélküli szigorú tiltását szorgalmazzák. Erre egy direktíva típusú, a tagállamokra kötelező tiltás, illetve a dohányfüstnek karcinogén anyaggá való minősítése felelne meg leginkáb. Fontosnak tartják, hogy a jogszabályban megfogalmazott tiltás mellett egyértelmű legyen a megszegés szankciója, úgy, hogy mértéke visszatartó erejű legyen. A WHO betegségnek minősítette a dohányzást, a betegeket pedig segíteni kell a gyógyulásban. Ennek érdekében szélesebb körben, és az egészségbiztosítók által támogatott formában kell elérhetővé tenni a leszokást - bizonyítottan - hatékonyan támogató orvosi tanácsadást, módszereket, és végső esetben a gyógyszereket.
2007-05-17 12:44
Forrás: MTI