Magyarországon minden harmadik felnőtt cigarettázik, a dohányosok háromnegyede pedig 18 évesen vagy még fiatalabb korában kezdett el hódolni e káros szenvedélynek - a többi között ez derül ki a Gallup Intézet és az idén fennállása huszadik évfordulóját ünneplő Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) legújabb, áprilisban készült Magyar Dohányzás Monitor jelentéséből.
A 2000-ben, 2002-ben, 2004-ben, 2006-ban is készített dohányzás-kutatás alapján kijelenthető, hogy szignifikánsan nem változott az elmúlt években a dohányzók aránya a magyarországi népesség körében - olvasható az ODE által a távirati irodához szerdán, a dohányzásmentes nap alkalmából eljuttatott közleményben. A felmérés szerint a nők negyede, míg a férfiak 42 százaléka dohányzik rendszeresen.
Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében arányában többen dohányoznak, mint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők - hamgsúlyozta az egyesület hozzáfűzve, hogy a fővárosiak és a nagyobb városokban élők között magasabb arányban vannak dohányosok, mint a kisvárosokban vagy a falvakban lakók között. Mint írják, a 60 év alatti népesség körében tízből legalább négyen, 60 év felett már csak minden ötödik ember gyújt rá naponta, míg a 70 év feletti korosztály hat százaléka cigarettázik napi rendszerességgel.
A kutatás megállapította azt is, hogy a vizsgált évek óta érdemben nem csökkent az egy dohányosra jutó elszívott cigaretta mennyisége: 2004-ben 17,4 szálat szívtak el fejenként a dohányosok, 2006-ban 16,2-t, 2007-ben pedig 16,5-t. A dohányosok 53 százaléka nem szív el egy doboz, azaz 20 szál cigarettát naponta. A dohányosok háromnegyedének szinte gyerekként: 18 évesen, vagy még fiatalabban alakult ki a függősége. A Gallup és az ODE arra is rávilágít hogy a dohányosoknak majdnem fele szeretne felhagyni szenvedélyével, ugyanakkor a leszokási hajlandóság drasztikusan csökkent a felsőfokú végzettségűek körében.
A jelentés szerint a dohányzással kapcsolatos közvélekedés nem változott jelentősen az elmúlt években: a magyarok kétharmada egyetért azzal, hogy tiltani kellene a dohánytermékek reklámozását az üzletekben, a lakosság fele pedig úgy gondolja, hogy a nyilvános helyeken való dohányzást is tiltani kellene, és hogy csak különleges engedéllyel rendelkező üzletek árusíthassanak dohányárukat. A lakosság fele nem engedélyezné a dohánygyáraknak, hogy azok sport- vagy közéleti rendezvényeket szponzoráljanak.
A zárt nyilvános helyszíneken való dohányzásról továbbra is rendkívül szigorúan vélekednek a magyarok, sőt a lakosság harmada még a szabadban rendezett rendezvényeken is betiltaná a dohányzást. A lakosság kétharmada pedig támogatná azt az intézkedést is, hogy valamennyi szórakozóhelyen, munkahelyen, valamint közintézményben megtiltsák a dohányzást.
A nemdohányzók csaknem harmada kénytelen otthon vagy a munkahelyén cigarettafüstöt szívni, noha négy megkérdezettből hárman úgy gondolják, hogy senki se legyen kitéve a passzív dohányzás kellemetlenségének és ártalmainak - mutat rá a vizsgálat.
Legjobban: