Magyarországon a KSH legutolsó adatai szerint 2,5 millióan dohányoznak aktívan, illetve körülbelül másfél millióra tehető azok száma, akik korábban cigarettáztak, de már letették, vagy csak alkalmanként gyújtanak rá. De nem csak nálunk ilyen rossz a helyzet: kutatások szerint világszerte minden hatodik percben meghal valaki a dohányzás miatt kialakuló betegségek valamelyikében. Hogy a cigaretta káros, illetve hogy elsődleges rizikófaktor számos keringési és tüdőbetegség , illetve több daganat kialakulásában, napjainkban már senki nem vonja kétségbe. A közhiedelemmel ellentétben ugyanakkor a fogyasztóknak nem a nikotintól kell legjobban tartaniuk, sokkal inkább attól a száz-százötven mérgező vegyülettől, amelyet cigarettázás közben az égés során keletkező minden egyes slukkal a szervezetükbe juttatnak.
Megöl, és mi imádjuk
A cigarettázó embert kétféle füst érheti: főfüstnek a szűrőn keresztülfutó, beszívott füstöt nevezzük, a mellékfüst pedig a két szívás között keletkező füstmennyiség. A környezeti dohányfüstért a kifújt, illetve a kézben tartott cigaretta együttesen felelős, ezt szívják a passzív dohányzók . A dohányfüst egyébként rendkívül sok, közel hétezer vegyületet tartalmaz, ebből 100-150 toxikus, közel hetven pedig bizonyítottan rákkeltő (például a metán, a bután, az arzén, az etánsav, a kadmium vagy az aceton). A füstben lévő szén-monoxid károsítja az oxigénszállításért felelős hemoglobint, a ciánhidrogén pedig a légutakban lévő, csillós hámsejteket.
A dohányzás romboló hatása tehát közismert, mégis emberek milliói gyújtanak rá napi rendszerességgel. Erre alapvetően két fő okuk van: az egyik a dohányzás szertartása, amely szervesen beépült a cigarettát használók mindennapjaiba. Az udvaron elszívott cigaretta közösségi élmény a munkatársak között, de sokaknak már egy kávé is elképzelhetetlen füstölgés nélkül. A "szeánszhoz" hozzáad a dohány és a füst jellegzetes íze is.
A másik érv pedig a már jól ismert nikotin , amely rövid távon pozitív hatást fejt ki: az ember felélénkül, jobban tud figyelni, javul a koncentrálóképessége, rövid távú emlékezete is jobb lesz. A bevitelt követő felélénkülés viszont csak átmeneti, amelyet szükségszerűen egy nyomottabb, tompább állapot követ - ezt pedig egy újabb cigaretta. Számos kutatást végeztek már a nikotin szervezetre gyakorolt hatásáról, és egyértelműen megállapították, hogy ez a vegyület felelős a cigaretta iránti sóvárgásért, hiszen rendszeres bevitele függőséget okoz. Nem találtak azonban egyértelmű összefüggést a nikotin és a dohányzáshoz köthető daganatos és egyéb megbetegedések között. Ezekért elsősorban a cigarettázáskor a tüdőbe jutó, fent felsorolt égéstermékek okolhatóak.
A nikotin csábít, a kátrány öl
"A nikotin miatt dohányozunk, de a kátrány öl meg minket" - ezt a megállapítást egy londoni pszichiáter, Dr. Michael Russell tette a hetvenes években, amikor a cigaretta hatásait vizsgálva előállt a nikotinos rágógumi ötletével. Kijelentése akkor forradalmi volt, ma már azonban a legnagyobb dohánygyárak is azon vannak, hogy a cigaretta helyett egy kevésbé káros alternatíváját dolgozzák ki a dohányzásnak. Nekik is érdekük ugyanis, hogy a fogyasztók sokáig vásárolhassák a - kevésbé károsító - termékeiket, és egészségüket is minél tovább megőrizzék.
Az első elektromos cigarettákat , röviden e-cigiket lassan 15 éve mutatta be egy kínai cég, az európai piacon pedig 2005-ben jelent meg. Másfél évtizedes múltja alatt óriási fejlődésen ment keresztül a termék: az első modellek után jöttek a zárt és nyitott tankkal rendelkezők, majd az "okos cigik", amelyeknél a pára és a nikotin adagolását is állíthatjuk, sőt akár zenét is hallgathatunk rajta.
"Az e-cigaretta hatásairól egyelőre a tudományos élet szereplőinek is megoszlik a véleménye: mivel csak a közelmúltban vált népszerűvé, hosszú távú hatásairól sem születhettek még tanulmányok, ráadásul gyakorlatilag félévente jelentek meg a piacon új modellek, amelyeket egyenként bevizsgálni is sok időbe telik" - mondta el az idén Pozsonyban megrendezett Eurotox 2017 konferencián Dr. Christopher Proctor, az American Tobacco Company munkatársa. A szakember a Public Health England (PHE) közelmúltban végzett tanulmányát idézte, mely szerint az e-cigik használata jelentősen kevesebb káros anyagnak teszi ki a fogyasztó a szervezetét, mint amit a hagyományos cigaretták elszívása jelent.
A nikotint a szervezet a teljes testfelületen könnyen fel tudja venni (ennek köszönhetően alkalmazható a leszokást könnyítő tapasz is), a dohányzással a légutakon keresztül bejuttatott nikotin csak az egyik lehetséges forma. A skandináv országokban rendkívül népszerű a snus vagy snüssz nevű termék, amelyet por formájában, illetve kis tasakokban adagolva lehet megvásárolni. Ezek speciális, gőzöléssel előkészített dohányleveleket tartalmaznak, amelyeket a szájba, az íny mögé helyeznek fel. A nikotin így az e-cigikhez hasonlóan égéstermék nélkül juthat be a szervezetbe.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) adatai szerint a snüssz elterjedésével többek között a tüdőrák okozta halálesetek száma is jelentősen lecsökkent Svédországban, amely jelenleg a legalacsonyabb egész Európában - erről Thord Hassler, a termék egyik legnagyobb gyártójának számító, skandináv cég képviselője beszélt a konferencián. Szomorú adat, de a lista másik végén Magyarország áll, ahol az EU tagországai között a legmagasabb, 27 százalékos a tüdőrák okozta halálesetek aránya.
Ez lehet a cigaretta jövője
Bár kimondottan egészségesnek természetesen ezek a termékek sem mondhatóak, a kutatások szerint sokkal kisebb veszélyt jelentenek a hagyományos cigarettáknál. A hagyományos füstölgést az e-cigaretták mégsem váltották le, főként, mert a cigarettát népszerűvé tevő két tényező közül csak a nikotinbevitel valósul meg velük. Az e-cigaretta használata sokkal inkább a vízipipázás érzetét kelti, a dohány ízét csupán arra nyomokban emlékeztető aromák biztosítják. A skandináv országokban népszerű tasakok használata pedig már végképp távol áll a dohányzás élményétől.
A közelmúltban megjelent új termék azonban alapjaiban reformálhatja meg a teljes dohányipart, amelynek elve, hogy égés helyett magas hőmérsékleten teszi fogyaszthatóvá a dohányt. Az eszköz egy töltőből, illetve egy e-cigire hasonlító hevítőből áll, amelyben minden használatkor el kell helyezni egy cigarettához hasonlító, ám jóval rövidebb rudat (dohánytöltetet). Az ebben lévő dohányt a szerkezet 300- 350 fok körülire hevíti, ami még nem okoz égést, ugyanakkor elegendő a dohány élvezetéhez, mégpedig égéstermékek nélkül. Az eddigi vizsgálatok szerint az új eszközt használók tüdejébe 90 százalékkal kevesebb káros anyag jut, mint azokéba, akik a hagyományos cigarettát választják.
A terméket már több országban tesztelték - elsősorban a kütyükért általánosan rajongó Japánban aratott sikereket. Most az amerikai Food and Drug Association (Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság) elé vitték az engedélyeztetést, sikeres elbírálás esetén pedig más nyugati országokban - akár Magyarországon is - zöld utat kaphat.
Legjobban: