A dohányzás betegség, 30-60 százalékban genetikai eredetű, a szenvedély fenntartásában a nikotin metabolizmusát és a dopaminerg jutalmazó rendszert szabályozó, illetve a neurotranszmitterek receptorait kódoló géneknek van szerepük.
A magasabb élmény- és újdonságkeresés, valamint a szorongásos zavarok is befolyásolhatják a rászokást. Ma már ismert, hogy a dohánytermékekből származó állami bevételek nem magasabbak, mint a dohányzás okozta egészségügyi kiadások és gazdasági károk. Egy orvosi hetilapban megjelent cikk összegzése szerint 2004-ben a magyarországi nemzeti össztermék 1,7 százalékos (350 milliárd forint) kiesését okozta a dohányzás. Miközben a dohánytermékek adójából 260 milliárd forint folyt be az államkasszába. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapjának nyitóközleménye szerint a dohányzás jelenleg a második leggyakoribb halálok a világon. Évente ötmillió ember a dohányzás miatt hal meg. Becslések alapján 2020-ban évente 10 millió lesz az áldozatok száma. Magyarországon az elmúlt két évtizedben emelkedett a dohányosok száma, 2000-ben a hazai népesség 30,2, 2003-ban 35,5 százaléka füstölt. A tizenévesek körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a lányok ugyanolyan arányban szoktak rá a cigarettára, mint a fiúk. A 15 éves korosztály minden ötödik tagja dohányos, ez a 17 éveseknél eléri a 30 százalékot. Megnőtt a naponta dohányzó fiatalok aránya is. A 2005 és 2010 között évenként nyolcszázalékos visszaszorítást célzó Dohányzásellenes nemzeti akcióterv készítői közlik: a 15 évesnél idősebb népességben csaknem minden harmadik ember dohányzik. A prognózis szerint közülük 1,3 millió magyar a dohányzás kiváltotta betegségekben hal meg.
2007-05-25 08:17
Forrás: Népszabadság
Legjobban: