A dohányzás betegség: 30-60 százalékban genetikai eredetű, a szenvedély fenntartásában a nikotin metabolizmusát és a dopaminerg jutalmazó rendszert szabályozó, illetve a neurotranszmitterek receptorait kódoló géneknek van szerepük. A magasabb élmény- és újdonságkeresés, valamint a szorongásos zavarok is befolyásolhatják a rászokást.
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a dohánytermékekből származó állami bevételek magasabbak, mint a dohányzás okozta egészségügyi kiadások és gazdasági károk. Ez mára megdőlt. Egy orvosi hetilapban megjelent cikk összegzése szerint 2004-ben a magyarországi nemzeti össztermék 1,7 százalékos (350 milliárd forint) kiesését okozta a dohányzás. Miközben a dohánytermékek adójából 260 milliárd forint folyt be az államkasszába.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapjának nyitóközleménye arról értesít, hogy a dohányzás jelenleg a második leggyakoribb halálok a világon. Minden tizedik felnőtt (évente ötmillió ember) emiatt hal meg. Ha a dohányzási világjárvány így folytatódik, 2020-ban évente 10 millió lesz az áldozatok száma. A WHO azt jósolja: minden második dohányos azért fog meghalni, mert dohányzik. Az 1,3 milliárd dohányosból 650 millióra vár ez a sors (az indiai bételrágást is közéjük sorolják). Ha valaminek lehet oka, az a dohányzás elleni harc. De ez sem tökéletes. Alig csökken a dohányosok száma világszerte.
Magyarországon az elmúlt két évtizedben folyamatos a dohányzás előretörése. 2000-ben a hazai népesség 30,2, 2003-ban 35,5 százaléka füstölt. A miniszteriális közlemények is rögzítik: eredménytelenek a fiatalokat célzó országos programok. A tizenévesek körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a lányok majdhogynem ugyanolyan arányban szoktak rá a cigarettára, mint a fiúk. A 15 éves korosztály minden ötödik tagja dohányos, ez a 17 éveseknél eléri a 30 százalékot. Megnőtt a naponta dohányzó fiatalok aránya is. 1986-ban a 13 éves leányok mindössze egy százaléka dohányzott mindennap. Ugyanez 2002-ben már öt százalék volt.
A 2005 és 2010 között évenként nyolcszázalékos visszaszorítást célzó Dohányzásellenes nemzeti akcióterv készítői közlik: a 15 évesnél idősebb népességben csaknem minden harmadik ember dohányzik. A prognózis szerint közülük 1,3 millió magyar a dohányzás kiváltotta betegségekben hal meg (a magyarországinál magasabb dohányzással összefüggő halálozást mutató országok között kizárólag volt szocialista országokat találunk).
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 1970-ben az évi cigarettafogyasztás egy főre számítva több mint kétezer szál volt. Magyarországon a kilencvenes évek végén 2900 szál/év/fő adatot is rögzítettek. Az EU-csatlakozás utáni évben, 2005-ben - föltehetően a riasztó feliratoknak köszönhetően - ez 1753 szálra csökkent.
Mindezt dr. Szilágyi Tibor, az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány ügyvivője is pozitív fejleménynek nevezte. De megjegyezte, bánjunk óvatosan az adatokkal, mert a fiatalok általában letagadják, ha dohányoznak, a feketekereskedelem nagyságrendjét pedig becsülni sem lehet. - A dohányzás nem csak egészségügyi, politikai kérdés is - mondta a nemzetközi dohányzás elleni szakértő. - A nem dohányzók védelméről szóló törvényt 2005 decemberében módosították. A lakosság nagy része támogatta volna a szigorúbb fellépést, de a kampányoló pártok nem mertek szembemenni dohányos szavazóikkal.
Szilágyi Tibor szerint az éves inflációt meghaladó adóemelés lenne a megoldás. Ez már 2004-ben is bevált, akkor a középkorú nők között százból öten-hatan felhagytak szenvedélyükkel. A szakértő úgy véli, ha 2010-ig mindezt meg lehetne fejelni a közterületi és a munkahelyi tilalommal, előrelépés lenne.
Legjobban: