Világszerte ezen a napon tartják a Nemdohányzók Világnapját (NON-Smoking Day), melyet a WHO 1987-ben hívott életre azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.
A dohányzás következtében kialakuló betegségek által leginkább érintett orvosi társaságok az idei világnap alkalmával szeretnék hangsúlyozni azt, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadott módosításaival immáron hazánkban is eredményesebben megvalósulhat az egészség hatékonyabb védelme. A dohányfüstmentes környezet biztosítása a zárt légterű helyiségekben, nemcsak a nemdohányzók, de közvetve a dohányosok egészségét is óvja. A törvény 2012-es bevezetése időt enged az érintett intézmények "felkészüléséhez", és kiváló lehetőséget teremt a leszokást széles körben népszerűsítő kampányok megvalósításához.
Statisztikai adatok szerint Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 36 százaléka dohányzik rendszeresen, és katasztrofálisan megemelkedett a dohányzás a fiatal nők körében (18-35 évesek: 48 százalék). Mindezek következményeként sajnos világelsők vagyunk a tüdőrák halálozást illetően, rendkívül magas a dohányzással összefüggő megbetegedések és halálesetek száma, illetve a magyar lakosság átlagéletkora a legalacsonyabbak között van Európában.
Ezért is rendkívül fontos a leszokást támogató programok, lehetőségek propagálása, hiszen ennek egészség-gazdasági hozadéka az egyéni érdekeken túl össztársadalmi, kormányzati érdek is.
A dohányzásról való leszokás valamennyi életkorban növeli a várható élettartamot. A leszokást követően rövid időn belül csökken a szívbetegségek, elsősorban a szívinfarktus kockázata, heteken, hónapokon belül javulnak a légzőszervi tünetek. Meggyőző adatok igazolták más országokban azt, hogy a zárttéri dohányzás tilalma 10-17 százalékkal csökkentette már egy éven belül az akut szívizom infarktus miatt kórházba került betegek számát. Egy év elteltével felére csökken a kardiovaszkuláris betegségek, így a stroke, a perifériás érbetegségek kockázata. Tíz éven túl a tüdőrák kockázatának 50 százalékos csökkenése érhető el. A dohányosok számának csökkenése a dohányfüst által okozott légzőszervi és szív-érrendszeri megbetegedések visszaszorulását eredményezi a passzív dohányosok körében is. A passzív dohányzás okozta egészségkárosodás legvédtelenebb érintettjei azok a kiskorú gyermekek, akik közvetlen elszenvedői dohányos szüleik szenvedélybetegségének!
A dohányzás visszaszorítását eredményező, a leszokást segítő programok eredményessége csak megfelelő orvosszakmai és finanszírozási háttérrel valósítható meg. A dohányzás szenvedélybetegség, amelynek lényege fizikai és pszichológiai függőség. A dohányosok 75 százaléka szeretne leszokni, azonban önerőből ezt különösen nehéz elérni a megvonási tünetek, illetve a nikotin utáni vágy megjelenése miatt. Ezért ez mindösszesen az esetek kevesebb, mint az esetek 5 százalékában valósul meg. A leszokást támogató programoknak tehát a jó elérhetőség mellett meg kell valósítania a rágyújtási kényszer, a sóvárgás eredményes kezelését is.
A dohányzás sikeres visszaszorítása, a leszokás eredményes megvalósítása a törvénymódosításon kívül számos egyéb intézkedést tesz szükségessé az egészségpolitika, a kormányzat részéről. A leszokás támogatásának megfelelő finanszírozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelő számú szakrendelés, szakember, és ehhez szükséges készítmény álljon rendelkezésre az érintettek részére.
A Nemdohányzók Világnapja alkalmából, az orvosi társaságok nevében ezúton is kérünk minden dohányzó állampolgárt, hogy legyenek tekintettel nemdohányzó társaikra - különös tekintettel a várandós édesanyákra, csecsemőkre, kisgyermekekre, idős beteg emberekre - és nem utolsó sorban saját egészségük védelmében a mai napon ne gyújtsanak rá!
Legjobban: