Kábítószeres vezetés: ez a jelenség Európa-szerte kezd felzárkózni az ittas vezetés mellé, mint a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó oka. S akárcsak a megengedett alkoholszintnél vagy a sebességkorlátozásnál, itt sincs egység az EU-tagállamok között.
Alig akad például olyan ország (Belgium, Nagy-Britannia, Svédország, Portugália), ahol a rendőrök kötelesek speciális képzésen elsajátítani, miként lehet felismerni a kábítószeres befolyás alatt vezetőket. S még ahol kötelező is drogtesztet végezni a súlyosabb baleseteknél (Dánia, Írország, Portugália, Észtország), ezt nem mindig teszik meg, ha a sofőr véralkoholszintje elég magas ahhoz, hogy vádat emeljenek.
Pedig ma már nem olyan nehézkes kiszűrni, ki fogyasztott "pszichoaktív szereket" vezetés előtt. Ehhez nincs többé szükség vizelet- vagy vérmintára: egyre okosabb készülékeket fejlesztenek ki, amelyek a nyálban is mind több tiltott anyag jelenlétét kimutatják.
Vigyázat, nemcsak a kábítószerek, hanem az úgynevezett benzodiazepinek hatása alatt is tilos a volán mögé ülni (ebbe a gyógyszercsoportba nyugtató és altató készítmények tartoznak). A legtöbb EU-tagállamban akkor is büntetés jár, ha valaki az orvos előírása szerint szed efféle szereket. A tudatlanság tehát nem mentség, és kevés az olyan ország, ahol a gyógyszerek csomagolásán piktogramokkal tájékoztatják a betegeket a mellékhatásokról.
A cannabis áll a népszerűségi lista élén a kábítószeres vezetésnél. Mint a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja felméréséből kiderül, a cannabist fogyasztó gépjárművezetők elsősorban a fiatal férfiak közül kerülnek ki - míg a benzodiazepint használók inkább középkorúak, és többnyire nők.
A "mindenki másképp csinálja" alól persze a büntetések mértéke sem kivétel; egység csak abban van a tagországok közt, hogy mindenütt igyekeznek szigorítani a jogszabályokat. A felvilágosítás pedig mintha lemaradt volna a valóság mögött, a médiakampányok továbbra is az alkohol és a vezetés kapcsolatára összpontosítanak.
Legjobban: