Az eredménynek jelentős közegészségügyi következménye lehet, mert ez a fajta károsodás az érelmeszesedéssel áll összefüggésben, ami szívrohamhoz vagy agyérgörcshöz vezethet.
"A másodlagos dohányfüst nagyon kis mennyiségének, körülbelül annyinak, aminek a felnőttek és a gyerekek az átlagos közösségekben ki vannak téve, már csupán 30 perc behatása is károsítja az erek működését" - számolt be a kutatást vezető Dr. Paul Frey az Amerikai Kardiológus Kollégium sajtótájékoztatóján. "Ez pedig jelentős közegészségügyi következményekkel jár. Kutatásunkban már a másodlagos dohányfüst nagyon rövid behatása következtében is az érműködés jelentős hanyatlását mutattuk ki, ami nagyon aggasztó."
A kutatók a május 22-i számában megjelenő tanulmányhoz füstgéppel vizsgálták a passzív dohányzás hatását 33 tizennyolc és negyven év közötti egészséges nem dohányzó emberre. Sikerült reprodukálni a valóságban jellemző passzív dohányzással járó alacsony behatást, amit korábban még nem vizsgáltak.
A kutatás során kimutatták, hogy a felkarban lévő főér, a brachiális artéria passzív dohányzás esetében nem tágul, vagyis az erek nem működnek megfelelően. A szakértők azt is hozzátették, hogy ez a hatás valószínűleg még nagyobb lett volna, ha nem egyszeri behatást, hanem ismételt expozíciót vizsgálnak. Az ismételt behatás ugyanis a valóságban sokkal gyakoribb.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A San Franciscó-i Általános Kórház kutatói az eredmények alapján a dohányzás betiltását sürgetik a nyilvános helyeken, és arra ösztönzik az orvosokat, kérdezzék ki betegeiket arról, hogy dohányossal élnek-e együtt, vagy sok időt töltenek-e dohányosok társaságában. Frey és munkatársai azt remélik, hogy eredményeik a dohányosokat is rádöbbentik arra, hogy rossz szokásuk nem csak önmagukra, hanem másokra is veszélyes.
Legjobban: