Nem minden lelki beteg hajlandó új körülmények között folytatni terápiáját. Ez lehet az egyik oka, hogy többen hiányoznak az ellátórendszerből a bezárt OPNI páciensei közül.
Nem minden lelki beteg hajlandó új körülmények között folytatni terápiáját. Ez lehet az egyik oka, hogy többen hiányoznak az ellátórendszerből a bezárt OPNI páciensei közül - véli Lehóczky Pál, a Magyar Pszichiátriai Társaság főtitkára. A helyzetet súlyosbítja, hogy gyógyítók is "eltűntek" a rendszerből.
Nehéz életre beszélni a pszichiátriai ellátással kapcsolatos számszerű adatokat, amit bizonyít az is, hogy néha egymásnak ellentétes véleményeket fogalmaznak meg szakemberek a bezárt Lipót egykori beteglétszámával kapcsolatban. Legutóbb arról lehetett hallani, hogy több pszichotikus, elsősorban skizofrén beteg "esett ki" az ellátásból az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával. A hivatalos vélemény szerint minden páciensnek helyet találtak más intézményben. Lehóczky Pál, a Magyar Pszichiátriai Társaság főtitkára szerint az ellentmondásnak több oka lehet. Ha az antipszichotikus gyógyszerek fölhasználásának alakulását vesszük alapul, akkor úgy tűnhet, hogy kevesebb a beteg, hiszen kevesebb készítmény fogyott egy adott időszakban. Az egészségügyi tárca ezt azzal az állítással "védte ki", hogy a betegek valószínűleg korábban készletet halmoztak föl a gyógyszerekből. A szakember szerint azonban ez nem a skizofrének stratégiája, ők - a betegségük jellege miatt - nem szoktak hónapokra előre tervezni. A betegekkel közvetlenül foglalkozó pszichiáterek szerint több páciens igenis eltűnt a rendszerből, s nem azért, mert meggyógyult. Lehóczky doktor szerint nekik lehet igazuk.
Az OPNI fölszámolásával, az ottani betegellátás megszüntetésével a gondozottakat szétszórták, és valószínűleg sok az olyan beteg, aki nem akarta más orvos, más intézmény gondjaira bízni magát. A szakember szerint a skizofrén betegek különösen nehezen alkalmazkodnak új gyógyítókhoz, helyzetekhez, sőt más épületekhez is. Megszokták az orvos személyét, kommunikációs stílusát, a hely topográfiáját. A "húsz lépés előre, tíz jobbra, majd a szemközti ajtó" kottája biztonságot nyújt nekik, s nem mérik föl, hogy állapotuk esetleg más körülmények között, más szakember segítségével is fönntartható lenne. Logikusan persze azt gondolná az ember, hogy az OPNI ugyancsak szétszórt orvosai és szakdolgozói egy idő után állhatatosan keresni kezdik betegeiket. Csakhogy a tudományos társaság főtitkára szerint ma már gyógyítók is hiányoznak a rendszerből. Az OPNI világhírű szellemi műhelyének szétesésével a munkacsoportokat nem mindenütt hagyták egyben. Több orvos csalódott, s vagy más országban keresett boldogulást, vagy elhagyta a pályát.
Az országos felvételi körzetű OPNI betegeit több intézmény fogadta be, köztük a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinikája. Az ellátási terület növekedése több szempontból is nehézséget okoz. A szakorvos példaként említi, hogy amíg korábban a fővárosi nyolcadik kerület 83 ezer lakójáért felelt a klinika, addig ma már (egészen Százhalombattáig) 250 ezer lélek fölött kell őrködnie. Az intézményi struktúra átalakítása miatt eközben összességében csökkent az ágyszám, s az orvosegyetemek egy ideje nem kapják meg az úgynevezett progresszív - a legmagasabb szintű tudást és műszerezettséget igénylő - betegellátás után járó pénzt sem.
Tasnádi Zoltán miniszteri biztos szerint nincs ellátatlan páciens, pontosabban a kezelésre szoruló skizofrén betegek mindegyike találhat gyógyulási lehetőséget. Annak a betegnek pedig, aki képtelen új körülményekhez szokni, legalább akkora szüksége van a család, mint az orvos segítségére. Az OPNI volt gazdasági igazgatója szerint a betegség sajátosságait képtelenség alapul venni egy intézményi átalakításnál, mert "akkor soha nem lenne módosítható egy már kialakult ellátórendszer". Azt azonban elfogadja Tasnádi, hogy a Lipót bezárása átmeneti zavarokat okozhat a pszichiátriai betegellátásban.
A kórházakban is kampányolnak
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A megyei kórházban az egészségügyi reformot, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat népszerűsítő szóróanyagok és plakátok jelentek meg - jelentette be Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke. A fideszes politikus szerint ez egyértelműen kampánytevékenység. Információi szerint a kampányanyagok sok esetben a várakozó betegek rosszallását és hangos vitáját is kiváltották már. Manninger Jenő elmondta, a kórház főigazgatója is foglalkozott a kérdéssel, és jelezte, hogy eltávolították az intézményből a plakátokat. A megyegyűlés elnökétől megtudtuk, hogy a Zala Megyei Kórház tavalyi pénzügyi vesztesége a vizitdíjjal kapcsolatban százkilencezer forint volt. A legnagyobb veszteség persze az, hogy kevesebben mentek el orvoshoz, így az orvosok kevesebb embert gyógyíthattak meg - tette hozzá Manninger.
(2008.02.25. 10:52)
Ez is érdekelhet
Niczky Emőke - Magyar Hírlap
Legjobban: