A memóriánk sokszor megtréfálhat minket: minél régebben, de főként minél fiatalabb korban történt velünk egy esemény, annál homályosabban tudjuk csak felidézni. Talán mindannyian őrzünk olyan emlékeket, amelyről nehezen tudjuk megállapítani, hogy minden pillanata úgy történt, ahogy az a fejünkben van, vagy a fantáziánk egészítette azt ki itt-ott. Egy új tanulmányban a kutatók bebizonyították, hogy akár hamis gyermekkori emlékeket is lehet ültetni az ember agyába, sőt azt el is lehet távolítani a megfelelő technikákkal.
A saját emlékeinknek sem hihetünk?
A németországi Hageni Egyetem és a brit Portsmouth Egyetem pszichológusai 52 embert kértek fel, hogy csatlakozzanak egy gyermekkori emlékekről szóló tanulmányhoz. A kísérlet előtt a kutatók kérdőíveket küldtek a résztvevők szüleinek, akiknek két gyerekkorban történt eseményt kellett részletesen leírniuk, illetve két olyan történetet, amelyek ugyan soha nem történtek meg, de hihetőnek tűntek. Ezeket átadták a résztvevőknek, de azt mondták nekik, hogy mindkét leírt esemény megtörtént velük.
Ezt követően az 52 résztvevőt több interjúra is behívták, ahol felkérték őket, hogy idézzék fel a szüleik által beküldött korábbi eseményeket. Miután hipnózist és szuggesztív technikákat is alkalmaztak náluk, kiderült, hogy a résztvevők több mint fele (56 százalék) valódinak értékelte a hamis eseményeket és azok bevésődtek az emlékezetükbe.
Ami azonban még ennél is meglepőbb, hogy a kutatók képesek voltak eltávolítani a hamis emlékeket anélkül, hogy elmondták volna résztvevőknek, hogy melyik történet hazugság. Arra kérték őket, hogy idézzék fel a történetek forrását, például azt a képet, videót, ami eszükbe juttathatja az eseményt. Sokaknak ez is elég volt ahhoz, hogy rájöjjenek, az egyik emlék csak "betáplált" és nem is történt meg a valóságban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A vizsgálat azt mutatja, hogy a hamis emlékek megfelelő körülmények között egyaránt felidézhetők, sőt a megfelelő körülmények között vissza is fordíthatók - állítják a tanulmány szerzői. Ennek ismeretében pedig a kutatók szerint érdemes alaposabban átgondolni, mennyire lehet perdöntő bizonyítékként kezelni egy tárgyalás során rögzített vallomást, hiszen a szuggesztió finom módszereivel könnyen be lehet ültetni egy hamis emléket is.
Legjobban: