Nincs olyan szülő, aki ne rettegne attól, hogy fel kell világosítania kamasz gyermekét a szexről, sem pedig olyan tinédzser, akit ne törne ki a frász, mikor az örege bejelenti, hogy "ideje lenne megbeszélnünk valamit". Kedves szülők, van egy jó hírünk - és egy rossz.
A jó hír az, hogy a kínosnak tűnő kérdésekről - például a maszturbációról és az óvszerhasználatról - folytatott gyakori beszélgetések eredményeként a szülők közelebb kerülnek kamasz gyermekeikhez, és könnyebben meg tudnak velük beszélni egyéb problémákat is - derült ki egy amerikai kutatásból.
A lényeg a gyakoriság! "Nem igaz, hogy elég egy nagy levegőt venni, és egyetlen hosszú beszélgetéssel letudni a szexuális felvilágosítást. A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy ezt a beszélgetést többször is le kell folytatni" - hangsúlyozta Steven Martino, a RAND Corporation szociálpszichológusa, a kutatás vezetője, aki az eredményről a Pediatrics című amerikai szaklap márciusi számában írt hosszú cikket.
Martino egy éven keresztül vizsgált 300, 10-15 éve közötti gyereket és a szüleiket. Kifaggatta őket, milyen gyakran beszélgetnek a szexről, a nem kívánt terhességről, a védekezésről, a szexuális úton terjedő fertőző betegségekről. A legpozitívabb eredményekről azok a családok számoltak be, akiknél egy évben legalább tízszer szóba kerülnek ilyen kérdések.
A kutató azt nem vizsgálta, mennyit tanulnak a gyerekek ezekből a beszélgetésekből, csak azt, hogy azok eredményeként közelebb kerülnek-e a szüleikhez, és mennyivel könnyebben tudnak egymással kommunikálni.
"Minél gyakrabban visszatérnek bizonyos a témákra, annál jobb, s ez különösen igaz a szexuális kérdésekre, amelyekkel kapcsolatban a gyerekek tapasztalatai és elképzelései folyamatosan változnak" - hangsúlyozta Martino, akinek arra is vannak ötletei, hogyan lehet ezeket a beszélgetéseket minél kevésbé kényelmetlenül lefolytatni.
Először is a gyereknek nyugodtan megmondhatjuk, hogy kényelmetlen számunkra a szexről beszélni vele, de mit tegyünk, muszáj megtudnia bizonyos dolgokat. Az is megkönnyíti a dolgunkat, ha hagyjuk, hogy a gyerek irányítsa a beszélgetést; hadd kérdezzen arról, ami valóban érdekli, mi pedig csak erre a kérdésre válaszoljunk.
Harmadszor kezdjük el a felvilágosítást minél korábban, már óvodás korban, amikor még a kérdések is sokkal könnyebbek, például: "Hogyan jön ki a baba az anyukája hasából?"
Ha a gyerek hozzászokik, hogy lehet ezekről a kérdésekről beszélni, bátrabban mernek sokkal nagyobb, riasztóbb problémákkal is a szülőkhöz fordulni.
Legjobban: