A szemhéj izmainak fájdalmatlan összehúzódása miatt létrejövő remegést szinte mindenki megtapasztalja élete során. Érintheti a felső vagy az alsó szemhéjat, illetve akár egyszerre mindkettőt, erőssége pedig egyénenként változó lehet. Általában teljesen ártalmatlan jele az alváshiánynak, kimerültségnek, stressznek, feldolgozatlan lelki problémáknak, de okozhatja szemmegerőltetés – például túl sok idő a monitor előtt –, nagyobb mennyiségű koffeinfogyasztás, vagy a túlzott hideg is.
Vannak olyan gyógyszerek, amelyek mellékhatáskét szemremegést válthatnak ki, valamint bizonyos orvosságok – illetve a drog vagy alkohol – megvonása is előidézheti. Azonban egyes kórképeknek szintén a tünete lehet: előfordulhat anyagcsere-betegségek, pajzsmirigy-túlműködés, magas vérnyomás, epilepszia, Parkinson-kór, Tourette-szindróma, szklerózis multiplex, agytörzsi vagy kisagyi funkciózavarok, genetikai tényezők, stroke jeleként, illetve kiválthatja mérgezés vagy fiziológiás fájdalom is. Előidézhetik különböző szembetegségek, így például a szemhéj vagy a kötőhártya gyulladása, sérülése, szemszárazság, fényérzékenység vagy légszennyezettség is.
Kivizsgálás
Mivel az esetek többségében ártalmatlan állapotról van szó, a remegés jellemzően rövid időn belül, magától elmúlik. Orvoshoz fordulni abban az esetben javasolt, ha több mint egy hétnél tovább tart, ha fájdalommal jár, vagy annyira erősek az összehúzódások, hogy közben a szem szinte teljesen lezáródik. Szintén érdemes kivizsgálást kérni akkor, ha a remegés mellett a szem bepirosodik, feldagad, váladékozik, ha a felső szemhéj lefittyedt, vagy ha a rángás az arc egyéb területeit is érinti. A szemész vagy neurológus szakorvos segít utánajárni a tünetek kiváltó okokainak, amihez – az adott esettől függően – szükség lehet labor-, MRI-, CT- és EMG-vizsgálatokra is.
Tünetek enyhítése
Amennyiben a remegés mögött valamilyen kórkép áll, akkor elsődlegesen az alapbetegség kezelésére van szükség. Ha azonban banális okok váltják ki – például fáradtság vagy feszültség –, a tünetek orvosi segítség nélkül is enyhíthetőek. Hatékony lehet a szem pihentetése – erre a legjobb módszer a kiadós alvás – és a meditálás, illetve a különböző stresszoldó technikák gyakorlása. Szintén sokat segíthet a lehunyt szem kívülről való óvatos masszírozása, hideg vízzel való borogatása, valamint érdemes nagy figyelmet fordítani a szükséges folyadékpótlásra, például egy nyugtató hatású gyógyteával.
Ez is érdekelhet
Magnézium- és B-vitamin-pótlás
A szemremegés tüneteinek hatékony enyhítésére alkalmazható a célzott magnézium- és B-vitamin-pótlás is. Mivel a magnézium serkenti az izmok és az idegek megfelelő kommunikációját, ezért hiányára a szemrángás mellett például lábikragörcs is felhívhatja a figyelmet. A B-vitaminok szintén szerepet játszanak az idegsejtek és izmok működésében: ha nem fogyasztunk belőlük elegendő mennyiséget, a szemhéjremegés mellett gyengeség, hányinger, étvágytalanság, reflexzavarok, idegpálya-károsodás, szív-érrendszeri tünetek és izomgyengeség alakulhat ki. Érdemes tudni azt is, hogy a vízben oldódó, így a szervezet által nem raktározható B-vitaminok szerepe szorosan összefügg egymással, ezért érdemes mindig komplex formában pótolni. A B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-vitamin amellett, hogy hozzájárul az idegrendszer normális működéséhez, az egészséges pszichológiai funkciók fenntartásához, csökkenti a fáradtságot és a kifáradást is. A gyógyszertárakban vény nélkül elérhetőek olyan készítmények is, amelyek egyszerre mind a hatféle B-vitamint tartalmazva óvják a szervezetet a hiánybetegség kellemetlen tünetei ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: