Brit tudósok olyan agyszerkezetbeli eltéréseket találtak, amelyek a kényszeres viselkedési rendellenességben szenvedőkre jellemzők. Szakemberek új gyógymódok kifejlesztésében reménykednek.
A kór áldozatai nem tudják kontrollálni egyes cselekedeteiket, például állandóan megnézik, hogy be van-e zárva egy ajtó, vagy folyton piszkosnak érzik a kezüket, így ahányszor csak lehet, megmossák.
A betegség sokakat érint, Nagy-Britanniában például a lakosság 3 százalékát, vagyis közel kétmillió embert, ennek ellenére nincs biztos gyógymód.
A Cambridge-i Egyetem kutatói 31 kényszeres viselkedési rendellenességben szenvedő ember, valamint egészséges önkéntesek agyának szerkezetét vizsgálták mágneses rezonanciás képalkotó berendezéssel (MRI).
A tudósok azt tapasztalták, hogy kevesebb a szürkeállomány a betegek agyának azokon a területein, amelyek a gondolatok elnyomásáért, a viselkedés szabályozásáért felelősek.
A szerkezetbeli eltérések azokon a területeken a legfeltűnőbbek, amelyek a motorikus mozgások megállításáért felelősek. Szakemberek szerint ez hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
Ezek a megfigyelések hozzájárulhatnak új gyógymódok kialakításához, a jelenlegiek - tanácsadás és antidepresszánsok - ugyanis nem segítenek mindenkin, és sokszor járnak mellékhatásokkal.
Rendmánia
A kór kialakulásához hozzájárulnak öröklött tényezők, de traumatikus élmények és a hormonális változások szintén okként vehetők számba.
A betegség a hírességeket sem kerüli el, tavaly áprilisban David Beckham, az angol labdarúgó-válogatott legnagyobb sztárja ismerte el, hogy súlyos rendmániában szenved, körülötte mindennek elvágólag, vagy párban kell lennie. Ha például a hűtőben az üdítőitalos dobozai páratlanul állnak, akkor egyet áttesz máshova.
David Beckham azt is elismerte, hogy szenvedélyesen tetováltatja magát, részben azért, mert élvezi a fájdalmat.
Legjobban: