Harmóniában

A depressziósok fejében éjjel-nappal negatív gondolatokkal teli "lemezek" forognak. Sokan közülük fel sem tételezik, hogy mások másként gondolkodnak, vagy ha mégis, nem bíznak abban, hogy ezen változtatni lehet.

Semmi sem annyira biztos az életünkben, mint a halál. Örök igazság, hogy aki megszületik, az előbb-utóbb meg fog halni - mégis ez a legnagyobb tabu. A modern világ rejtegeti a halál témáját, és ettől a titkolózástól nagyon-nagyon sokat szenvedünk.

"Ének édes hatalom, tőle minden fájdalom..."- írja Shakespeare. Legyen szó könnyűzenéről vagy operaéneklésről, a hangszalagok megbetegszenek a túlzott gyakorlás, megerőltetés hevében. A Megasztár-jelölteket is legtöbbször saját hangjuk hagyja cserben.

Hogyan tudnánk könnyebben megbocsátani másoknak? A felejtés miért nem azonos a megbocsátással? Milyen hatással van a megbocsátás a szellemi és testi egészségre? A "Megbocsátás" című könyv szerzői ezekre és hasonló kérdésekre keresik a választ.

A depressziónak számos bizonyított és feltételezett oka van. Bonyolítja a kór felismerését, hogy a depressziósok, amíg nem válik igazán súlyossá az állapotuk, nagyon különböző dolgokra panaszkodnak.

A depresszió fontos életcélok elvesztése, az életerő látványos elapadása, amit sokszor nem indokolnak a külső körülmények.

A gének teremtik meg életünk színpadát, de az itt játszódó színdarab forgatókönyvét mi magunk írjuk - némi szülői segédlettel.

Minden emberben megvan az a képesség, hogy a másik lelkiállapotába, érzelmeibe beleélje magát. A pszichológusok empátiának - beleélésnek nevezik ezt a képességet. Jogos az elvárásunk, hogy orvosunk is empatikus legyen? Hogyan működik a beleélés lélektana?

Fájdalom. Kínok kínja, mégis nagy veszélyben lennénk nélküle, mert figyelmeztet, hogy szervezetünket valami biológiai ártalom éri. Miért éljük meg ugyanazt a fájdalmat másképp? Kik nem éreznek fájdalmat? Mit gondol a fájdalom rejtélyéről a lélektan?

Amerikai kutatók megvizsgálták, mit csinálnak stresszes, feszült helyzetekben a lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges emberek. Azt találták, hogy...

A félelem és szorongás a túlélési technikánk része. Nélküle életképtelenek lennénk. Hogy mégis gyakran negatív értelemben beszélünk róluk, annak az az oka, hogy sokszor élünk át egészségtelen mértékű és formájú stresszt, szorongást, félelmet.

Pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk, tisztában vagyunk a szükségességével, előnyeivel, elmaradásának következményeivel, és mégis halogatjuk - ez a jóra való restség. Régi problémánk ez, már a Biblia is megemlíti.

Könnyű prédája utcai árusoknak, adománygyűjtőknek és mindenféle ügynöknek? Már megint azon kapta magát, hogy olyan folyóiratra fizetett elő, amire semmi szüksége? Vajon milyen tényezők miatt mondunk igent egy másik embernek? Hogyan vagyunk meggyőzhetőek?

Azért is nehéz megszabadulni rossz szokásainktól - cigaretta, túlevés, túlivás -, mert amikor abba akarjuk hagyni, egészen más viszonyban vagyunk velük, mint amikor rászoktunk...

Vannak emberek, akik szinte mindig ezer fokon égnek, mert habitusuk erre predesztinálja őket. Bácskai Júlia pszichológus, "szabadszóműves", a PSZICHOSZÍNHÁZ megteremtője igazi újkori polihisztor, akit soha nem lehetett beskatulyázni.

Szokásainkat többnyire tanulás útján sajátítjuk el, feltéve, hogy valóban meg akarjuk tanulni ezeket a hasznos és fontos dolgokat. Ám lelki problémáink sokszor éppen abból származnak, hogy hiába tudjuk, mit kellene tennünk...

A kriminológiának az a szakterülete, amelyik az áldozattá válás folyamatát vizsgálja, a viktimológia. A sértett viselkedésével ugyanis gyakran elősegíti, hogy vagyonellenes vagy erőszakos bűncselekmények áldozatává váljon.

Sorozatunk előző részében a bennünket mozgató célokról olvashattak, most arról lesz szó, hogy sok ember számára az a nyereség, ha sikerül elkerülni a kudarcot.

Azoknak, akik elhitték, hogy ami jó és élvezetes, az mind erkölcstelen, s azoknak, akik szeretnének jók is lenni és boldogok is. Miért menekülnénk attól, ami lelkünket jó érzéssel tölti el?

Sorozatunk előző részében bemutattuk milyen élethelyzetekben lehet eredménnyel alkalmazni a pszichológiai önsegítés módszereit. Most arról lesz szó, miért fontos, hogy legyen saját életfilozófiánk.

Aki fontos elhatározásokat tesz, s komolyan is veszi, az nem rest naplót vezetni a változásokról. Számtalan apró trükk is segít, hogy ne csak a felszínt, hanem problémáink gyökerét legyünk kénytelenek kezelni.

Érzelmeink megismerését, ápolását sürgeti, hogy riasztóan terjednek a lelki eredetű betegségek. Önbizalomhiány, szorongás, teljesítménykényszer, rosszul viselt nehézségek, függőségek, depresszió, személyiségzavarok - ezt érezzük magunk körül és magunkon.