A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XIV. vándorgyűlését 2008. január 2 4-2 7. között, Sopronban rendezik meg. A pszichiátriai szakma legnagyobb magyarországi seregszemléjének előadásai a genetikától a közösségi pszichiátriáig témakörökről szólnak majd. A rendezvény mottója ezúttal A bomlás virágai.
Baudelaire főműve (Les Fleurs du Mal) és a vándorgyűlés főtémája közötti összefüggés egyértelmű. Tavaly a pszichiátriát sújtó, egyfajta "szőnyegbombázással felérő" változásokat követően a rendezvény legfőbb feladata a még megmaradt műhelyek, az azokban zajló szakmai munka számbavétele, illetve az újrakezdés irányainak lehetőségeinek áttekintése lesz.
A mentális egészség, ártalomkerülés nem nélkülözheti az erkölcsi-etikai határokat, azokat, amikhez viszonyítani lehet a kóros felé vezető eltéréseket. Az utóbbi években e biztos eligazodási pontok fokozatos elhomályosodása aggasztó jelenség, hiszen értékválság tapasztalható, mind kevésbé körvonalazhatóak az erkölcsi mércék, a szabályok, a normatívák, az egyéni és a nemzeti identitás meghatározó tényezői. Az iménti kijelentést látszik igazolni a bizalmatlanság felerősödése, a feleslegesen megnövekedett bürokratikus szabályozás, a hivatali ellenőrzések, fenyegetések mértéktelen növekedése. Az egymásnak ellentmondó és félrevezető információk dzsungelében az útvesztés szorongást provokál. A depreszíó felé vezető úton mind többen adják fel a tájékozódási igényüket. Mindez elkerülésére, illetve mérséklésére a pszichiáterek útbaigazító szerepe egyre fontosabbá válik, amihez integritásukat, józan értékközvetítő szerepüket fontos volna megőrizni. Sok egyéb között e társadalmi szinten is jelentkező gondot érzékelteti egy vidéki kórház 2006-os adatai alapján készült, a kongresszuson bemutatott felmérés. A vizsgálat azt ábrázolja, hogy a kvázi sürgősséggel megjelent 3800 nem sebészeti betegnél milyen volt a pszichiátriai betegségek aránya. Az adatokból kiderül, hogy a páciensek beutalójában leírt, a mentősök, hozzátartozók és a páciensek által elmondott panaszok, tünetek alapján az őket fogadó személyzet majd 600 esetben (16 százalékban) feltételezett pszichiátriai prioritást. Az esetek 48 százaléka pszichiátriai felvételre is került, további 30 százaléka pedig ambuláns pszichiátriai ellátást kapott.
2007-ben az eredmények ellenére, sikeresen "elsüllyesztették" a magyar pszichiátriai szakma zászlóshajóját, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Az átvett osztályokról és ágyakról szóló ígéretekből gyakorlatilag alig valami létezik, a megtartott szakmai teamekről szóló ígéretekből szinte semmi sem valósult meg. Sajnálatos módon a hazai vezető és nemzetközileg is legelismertebb pszichiáterek egy része idő előtti nyugdíjba, vagy külföldre kényszerült.
Az OPNI megszüntetése nemcsak a pszichiátriát és a stroke ellátást érte negatívan, hanem az epilepszia centrumot is. Az itt működő Komprehenziv Epilepszia Részleget ugyan az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetbe (OITI) helyezték át, csakhogy eközben az Epilepszia Részleg csonkult. A rehabilitációs funkciót szolgáló - a maga nemében egyedülálló - Valentin házat megszüntették, a részleg elvesztette önállóságát, miután ezentúl a Stroke Részleggel közösen végez területi ellátási kötelezettséggel neurológiai ellátást.
Egyedül az epilepszia sebészeti kezelésében remélhető előrelépés az átszervezéssel, miután a Kooperatív Epilepszia Sebészeti Program során már korábban is volt az OITI-val együttműködés. A szakemberek ugyanakkor megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az OITI új vezetése a szakterület hazai létrehozója és irányítója - aki bár az OPNI megszűnésével nyugdíjba "ment", de ma is aktív résztvevője és külföldön is elismert szakembere a területnek - részvételérenem tart igényt. Vele az intézetnek semmiféle anyagi ráfordítást nem jelentő önkéntes segítői szerződést sem hajlandó kötni!
Országosan a csaknem 4 ezer aktív felnőtt pszichiátriai ágyból 3049 maradt meg, ami 24 százalékos csökkentést jelent, s ezt nemhogy nem követte az ígért járóbetegellátás fejlesztés, hanem még 2007. április 1-től a gondozói fixdíjat további 50 százalékkal lecsökkentették! A fekvőbeteg ellátás megkurtításának és az ellátóhálózat szűkítésének következtében 2007-ben a teljesítmény volumen korlátban megszabott mennyiségnek csak a kétszeresét látták el a pszichiáterek. A kormányzat a kézzelfogható igényekre reagálva a 2008-ra tervezett teljesítmény volumen korlátot még az elmúlt évinél is alacsonyabban határozta meg!
A negatív folyamat hosszabb távú következménye lesz, hogy jelentősen megnő az ellátatlan betegek száma. Ráadásul az érintettek eddig egészen máshoz szoktak, és mivel a mentális betegek elátása alacsonyabb, mint a más kórképekben szenvedőké, így a szűkülő lehetőségekre és a csökkenő kezelési időre a páciensek agresszióval reagálnak, ami óhatatlanul is a médiában is nagy nyilvánosságot kapott sajnálatos események ismétlődéséhez vezethet.
Mint ahogy az is szomorú, hogy az eddigi adatok szerint 2007-ben több mint 5 százalékkal csökkent a krónikus skizofréniában alkalmazott pszichiátriai szerek - antipszichotikumok - forgalma. Mivel ezek a betegek nem gyógyulnak meg, gyógyszereiket életük végéig szedniük kellene, így a gyógyszerszedés csökkenése egyúttal azt jelenti, hogy a kezelt krónikus skizofrének 5 százaléka kezelés nélkül maradt. Vagyis több száz, illetve akár ezer olyan betegről van szó, aki a változásokkal együtt nem ment másik orvoshoz, és az OPNI, vagy más ellátóhely bezárása óta annak ellenére semmilyen ellátást nem kap, hogy a skizofréniában szenvedő állapotában a kezelés megszakítása után komoly romlás következik be, gyógyszer nélkül akár magára és környezetére is veszélyesé válhat.
Napjainkra a legfőbb feladat a megmaradt műhelyek és az ott folyó szakmai munkák számbavétele, illetve az újrakezdés lehetőségeinek áttekintése lett. A biológiai pszichiátriai kutatások igazolták a genetikai "memóriába" a környezeti hatások és stresszorok - a streszt okozó tényezők - bevésődését, valamint a stressz szerepének egyéb biológiai hatásait bizonyították.
A medikális "realitással" út nyílt a szociálpszichiátriai szemlélet és tudás összekötésére. Mind emellett a pszichiátriai ellátórendszerben - különösen a pszichiátriai rehabilitáció területénaz - elmúlt évtizedben jelentős változások következtek be, ilyen például a közösségi pszichiátria megjelenése, amiben a civil szervezetek is hozzájárultak a megújuláshoz.
A közösségi pszichiátria, a támogatott foglalkoztatás, a felépülés-alapú ellátási módszertan meghonosításával a pszichiátriai rehabilitáció olyan új modellje valósulhat meg, amely a bizonyítékokon alapuló szakmai standardokra, a felépülés és a szolgáltatások személyközpontú értékeire, valamint a stigma-csökkentésre egyaránt hangsúlyt fektet.
Krasznai Éva
Webdoki
(2008.01.23. 10:39)
Legjobban: