Sem határidők, sem források nincsenek a demenciával élők gondozásának javítására született kormánytervben - szögezi le a Népszava . A lap egy, a birtokukba jutott 24 oldalas dokumentum alapján állítja ezt, melynek meglétére Ungár Péter LMP-s parlamenti képviselő a napokban írásban feltett kérdésére kapott válaszból derült fény. Ez a dokumentum az a kormányzati Demencia Akcióterv lehet, amivel kapcsolatban Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára még márciusban jelentette be, hogy hozzáláttak a szövegezéséhez. Akkor a politikus a HáziPatika.com-nak adott interjújában részletesen beszélt a témáról, megemlítve, valójában csak becsléseik vannak arról, hogy körülbelül 250 ezer érintett lehet Magyarországon.
Úgy fogalmazott, a tervvel az a céljuk, hogy a széles körű tájékoztatásnak köszönhetően a családban minél korábban, kezdeti stádiumban figyeljenek fel a betegség apró jeleire, jelezzék a háziorvosnak a változásokat, és kérjenek segítséget a szociális területen dolgozó szakemberektől. Megjegyezte, tisztában vannak a szűkös kapacitásokkal, és feltételezte, ha megvalósul a tájékoztatási kampány, akkor még többen jelentkezhetnek majd az amúgy is kevés férőhelyre. Beneda Attila akkor még nem tudott konkrét intézkedésekről beszámolni.
Nincsenek számon kérhető célok
A Népszava szerint azonban az azóta elkészült 24 oldalas dokumentumban sincsenek konkrét megoldási javaslatok. Így véli ezt Ungár Péter is, aki Facebook-oldalán ekképp kommentálta a tervet: "az akcióterv jó dolog és előrelépés, de pontosan tudjuk, hogy az otthonápolási díj emelése a demenciával elő embereket ápolók esetében, a szociális szektorban dolgozók bérhelyzetének rendezése, az állami férőhelyek számának növelése nélkül csak üres szóhalmaz marad."
"Nagy csodát ne várjon senki a magyar akcióterv elolvasása után, mert az felrajzol ugyan egy reális, nem szépített helyzetet az egészségügyi és szociális ellátórendszer felkészületlenségéről, a demens hozzátartozót ápoló családok kiszolgáltatottságáról, de sem határidőt, sem elérendő, számszerűsíthető célokat nem rögzít, amit majd számon lehetne kérni a kormányon" - mindezt már Talyigás Katalin idősekkel foglalkozó szociológus mondta a Népszavának a terv megismerése után.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A lap a dokumentumból több feladatot is kiemelt, például azt, hogy a 65 év feletti lakosság körében rendszeres szűréseket kell bevezetni. De, mint megjegyzik, arról már nincs szó a tervben, hogy ezt kinek és milyen gyakran kellene elvégeznie.
Legjobban: