Minden negyedik halálos beteg Oregon államban, aki az orvosi segítséggel végrehajtott öngyilkosság mellett dönt, depresszióban szenved - derült ki a British Medical Journal weboldalon megjelent tanulmányból.
Oregon állam 1997-ben fogadta el a kegyes halál programot, mely lehetővé teszi, hogy a haldokló vagy halálos betegségben szenvedő betegek orvosi segítséggel haljanak meg.
Heves viták alakultak ki amiatt, hogy az esetlegesen kezelhető pszichiátriai rendellenességek mennyiben befolyásolják a betegeket abban, hogy haláluk siettetését válasszák. A programba számos védelmi rendszert építettek be, amely biztosítja, hogy a betegek képesek felelősséggel meghozni ezt a döntést. Pszichiáter és pszichológus véleményét is kikérik, ha felmerül a gyanú, hogy a beteg mentális állapota korlátozza döntéshozatali képességét.
Ennek ellenére közismert, hogy a szakemberek gyakran nem ismerik fel a depressziót e mentális betegek között. 2007-ben 46 oregoni lakos választotta a kegyes halált, de egyiküket sem vizsgálta meg pszichiáter vagy pszichológus.
Dr Linda Ganzini és munkatársai az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetemről 58 halálos beteg oregoni polgárt vizsgáltak meg, akik kérvényezték a passzív eutanáziát, vagy pedig kérték a számukra létrehozott szervezetet, vizsgálják meg, nem szenvednek-e depressziós vagy szorongásos tünetektől. A szerzők standardizált mértékrendszert használtak a depresszió és szorongás felmérésére. Azt találták, hogy a kegyes halál program jelenlegi gyakorlata lehetővé teszi az asszisztált öngyilkosságot olyan esetben is, amikor a beteg depressziója miatt beszámíthatósága megkérdőjelezhető.
A résztvevők közül 15 mutatta a depresszió, 13 pedig a szorongás tüneteit. A tanulmány időtartama alatt 42 beteg meghalt, 18-nak pedig felírták a program keretén belül a halálos gyógyszert, kilencen pedig alávetették magukat a kegyes halálnak. A receptet megkapók közül hárman szenvedtek depresszióban, mindegyikük be is vette a gyógyszert az interjút követő két hónapon belül.
Habár a szerzők elismerték, hogy a kegyes halált kérők nagyobb része nem depressziós, felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kegyes halál program nem biztos, hogy megfelelően kezeli a mentális betegségben szenvedő betegeket. Fokozott éberségre szólítanak fel és a depresszió szisztémás felkutatását azok között, akik számára hozzáférhetővé teszik a kegyes halál lehetőségét."
Egy kapcsolódó cikkben Dr. Marije van der Lee, a holland Helen Dowling Intézetből elmondta, hogy bár fontos a kiszolgáltatott betegek védelme, nagyon összetett feladat meghatározni azt, hogy a halálos beteget a depressziója akadályozza-e a döntéshozatalban. Úgy véli, hogy a depresszió nem befolyásolja szükségszerűen az ítélőképességet. Hollandiában azt tartják a legfontosabbnak, hogy a megfelelő információk alapján hozzon döntést. "Elsősorban az lenne a feladat, hogy megakadályozzuk a depresszió kialakulását, nem pedig az, hogy megvédjük őket az asszisztált öngyilkosságtól."
Animáció: HáziPatika.com