Hasonló eredményre jutottak orvosok dohányzók és nem dohányzók agyának boncolásakor is, azt tapasztalva, hogy a változások maradandóak, és még akkor is észlelhetőek, ha az érintett már évekkel korábban leszokott a dohányzásról - jelezte Bruce Hope, a Szenvedélybetegségek Országos Intézete (NIDA) egyik kutatócsoportjának vezetője.
A csoport vizsgálatai során annak a két enzimnek a mennyiségét mérte, amelyek jelentős szerepet játszanak abban, hogy az agyi neuronok értelmezni tudják a különböző kémiai anyagok, köztük a boldogságérzésért felelős vegyület, a dopamin által kibocsátott jelzéseket. A dohányzók, illetve az egykori dohányzók agyi neuronjaiban e két vegyület a normálisnál jóval nagyobb mennyiségben volt jelen - írta a Journal of Neuroscience című folyóirat a kutatócsoport vezetőjét idézve.
Bruce Hope szerint a vizsgálat eredménye megerősíti korábbi állatkísérletek során napvilágra került tételt is, miszerint a nikotin ugyanolyan enzimszint módosulást okoz az agyban, mint a kokain és a heroin. Ez a változás hosszú időn át visszafordíthatatlan, és megalapozza az egyén nikotinfüggőségét.
Ez is érdekelhet
(MTI-Panoráma)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: