A szakmában is akadnak, akik megkérdőjelezik az antidepresszánsok hatását, sőt olyan állítással is találkoztam már, hogy a kezelések ellenére növekedett az öngyilkosságok száma - jegyezte meg Funk Sándor. Ezek az adatok azonban téves felméréseken alapulnak, ugyanis a kezelt betegeket nem a kezeletlen betegekkel, hanem a teljes népességgel vetették össze. Márpedig a helyes megközelítésben óriási csökkenés tapasztalható.
A legsúlyosabb eseteket kivéve nem tűnik indokoltnak antidepresszánsokat adni a betegeknek, mert a világszerte tízmilliók által szedett kedélyjavítók legtöbbször alig hatásosabbak, mint a tesztelésként adott, hatóanyagot nem tartalmazó placebo - ezt állapították meg angol, amerikai és kanadai kutatók. E következtetéseknek rendkívüli súlya van. Hogyan látják a helyzetet Magyarországon?
A vizsgálatba bevont szerek között vannak olyan világmárkák, amelyeknek forgalmazása évente milliárdos bevételeket hoz a gyártóknak. Csak Nagy-Britanniában évente 290 millió font - több mint 100 milliárd forint - értékben írnak fel antidepresszánsokat a betegeknek, és kimutatások szerint a lakosság 20 százaléka él át depressziós időszakokat. A gyártók ugyanakkor máris kétségbe vonják a kutatás hitelességét.
Magyarországon több százezren szenvednek depressziótól, de legföljebb néhány tízezer beteg fordul szakemberhez - nyilatkozta a Népszavának Funk Sándor. Az ismert pszichiáter-addiktológus hozzátette, valóban akadnak még a szakmában is olyanok, akik kétségbe vonják az antidepresszánsok hatékonyságát. A témával azért is érdemes foglalkozni, mert itt a tavasz, a depresszió szezonja. Funk Sándor egyébként elmondta, a tudomány mai állása szerint a depresszió egykor volt őskori ősünk, egy kis cickányszerű emlős állat téli álmának maradványa. A tobozmirigyünk ugyanis, a "harmadik szemünk", amely a fényt érzékeli, jelezte, csökken a napfény, beköszöntött a tél, kevesebb melatonint termelt, s ősünk téli álomba merült. A veresegyházi medvefarmon megfigyelték, hogy a téli álmot nem alvó medvék a depresszióhoz hasonló tüneteket produkáltak. A depresszió kezelésében, gyógyításában újabban a melatonint is számításba vették.
A szakmában is akadnak, akik megkérdőjelezik az antidepresszánsok hatását, sőt olyan állítással is találkoztam már, hogy a kezelések ellenére növekedett az öngyilkosságok száma - jegyezte meg Funk Sándor. Ezek az adatok azonban téves felméréseken alapulnak, ugyanis a kezelt betegeket nem a kezeletlen betegekkel, hanem a teljes népességgel vetették össze. Márpedig a helyes megközelítésben óriási csökkenés tapasztalható - állította a pszichiáter-addiktológus. Míg a 90-es évek elején Magyarország még a világ öngyilkossági listavezetői között volt, különösen Bács-Kiskun megye járt az élen, addig mára a kezeléseknek és az antidepresszánsoknak is köszönhetően, szerencsére, alaposan visszaestünk ebben a szomorú versenyben.
Maga a depresszió kedélybetegség, ami azt jelenti, hogy a hangulat tartósan megromlik - magyarázta Funk Sándor. A beteg a sorsát, életét kilátástalannak érzi, testi panaszai, alvászavarai jelentkeznek. Az egyik alapeset, amely gyakran vezethet öngyilkossághoz az úgynevezett önvádlásos vagy bűnösségi depresszió. A beteg ilyenkor állapota miatt borúlátó és mindenért magát okolja, úgy érzi, az emberiség és a családja minden bajáról ő tehet. A másik az örömtelenség érzése, amikor semminek nem tud örülni, aminek mindenki más, és képtelen megfelelni annak az elvárásnak, hogy a konvencióknak megfelelően örvendezzen például családi eseményeknek. A boldogság lehetőségétől való megfosztottság érzése is vezethet tehát öngyilkossághoz.
Az antidepresszánsok tehát igenis hatnak, de azt nem szabad elfelejteni, hogy többnyire nem azonnal, hanem általában két hét után fejtik ki hatásukat - figyelmeztetett Funk Sándor. A szakember azt is hozzátette: természetesen az is előfordulhat, hogy az egyik szer az egyik páciensre nem hat, míg a másikra igen. A helyes terápia kialakítása a szakember feladata.
(2008.03.07. 11:01)
Népszava Online - Népszava