Budapest, 2007. augusztus 13. (MTI) - Generációnként megváltoztak a mentális problémák Magyarországon: az új nemzedék már nem annyira hajlamos a depresszióra, mint a mostani középkorú és idősebb korosztály - mondták az MTI-nek hétfőn nyilatkozó szakértők.
Kiss Kinga, a Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozatának programvezetője és a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés Programjának koordinátora annak kapcsán nyilatkozott a távirati irodának, hogy e szervezetek külön programhelyszínnel képviseltették magukat a Szigeten.
Juhász Roland hangsúlyozta: felméréseik szerint a fiatal felnőttek egy jelentős része még mindig mentális problémákkal küzd. Amíg néhány évig stagnáltak a mutatók, addig tavaly már harminc százalékra emelkedett a depressziós fiatalok száma - tette hozzá.
Amíg azonban a fiatal felnőttek még nem nagyon látják a kiutat a problémáikból, addig a tinédzserek már sokkal bizakodóbbak - mutatott rá. A szakértő szerint a határvonal éppen e között a két korosztály között húzódik: a legújabb generációra már nem lesz jellemző a magyar depresszió, így középtávon megváltozhatnak a mostani rossz mutatók.
Kiss Kinga viszont úgy látja, hogy nem a fiatal felnőttek és a tinik, hanem a húsz-harminc éves korosztály és a középkorúak között húzódik a választóvonal.
A változásokat mutatja, hogy napjainkban a fiatal felnőtteknek más típusú mentális problémáik vannak, mint korábban: egyre inkább a személyiségzavarok a jellemzőek és nem a régi nagy pszichiátriai problémák, mint például a depresszió. A problémák enyhébbek, de kevésbé körvonalazottak - tette hozzá a pszichológus.
Az elmúlt 5-10 évben egyre elfogadóbbak a fiatalok a pszichológia iránt, ma már egyfajta trenddé kezd válni az, hogy valaki szakemberhez fordul ezekkel a kisebb lelki problémákkal, önismereti kérdésekkel - mutatott rá Kiss Kinga.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyarországi folyamatokkal azonos tendenciák vannak a volt szocialista országokban is.
Napjainkban a fiatalok mentális problémáit a jövőkép nélküliség, a családi háttér meggyengülése és az emberi közösségek hiánya okozza - húzták alá a szakértők.
Kiss Kinga rámutatott: a jövőben az Egészségügyi Világszervezet is nagyobb figyelmet fordít majd a problémára, amely további javulást hozhat.
A pszichológus a javuló tendenciákra utalva hozzátette: habár a 18-45 éves korosztályban még ma is 30-40 százalék azoknak az aránya, akinek életében bekövetkezett már valamilyen súlyos mentális probléma, az öngyilkossági mutatók romlása azonban 2001-ben megállt Magyarországon.
Legjobban: