„Ne állj közel a metrósínekhez! Bezárták a Lipótot…” – nagyon kevés a pszichiáter Magyarországon

Tény, hogy hazánkban a pszichiátriai szakember "hiánycikk". Tény, hogy a mentális problémákkal küzdő emberek száma nemhogy csökkent volna, hanem látványosan emelkedett. Viszont tény az is, hogy a probléma nem magyar sajátosság, hanem Európától az Egyesült Államokig a világ számtalan országában gazdasági és társadalmi kérdések sokaságát generálja.

„Állami vagy magánellátás?” címmel a Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány szakmai programsorozat részeként a pszichiátriai betegek ellátási kérdéseivel is foglalkoztak a szakemberek.
Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem docense, a Magatartástudományi Intézet intézetigazgatója előadásában számos, nem ismert tényt és összefüggést tárt fel a hazai pszichiátriai ellátási rendszerrel kapcsolatban. Gondolnánk vajon, hogy egy önmagán mentális tüneteket felismerő beteg, ha akár állami, akár magánegészségügyi ellátásra jelentkezik, egy évnyi hosszúságú várólista végén találja magát? A rengeteg ellátatlan beteg számára viszonylag kevés lehetőség adódik, hogy problémáira válaszokat, és megfelelő kezelést találjon. Nem csak amiatt, mert a rendszerben megdöbbentően kevés az elérhető kompetens pszichiáterek száma. Nem csak azért, mert az állami rendszerben alulfinanszírozott a szakterület. Hanem azért, mert egy ilyen panaszokkal érkező páciens számára már édeskevés a „beszélgetős” terápia, amely végén akár egy gyógyszer felírásával távozik. A tünetek – sok tényező hatására – egyre komplexebb kórképeket adnak ki.

"Az egészség a teljes testi, szellemi és társadalmi jólét állapota, és nem pusztán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya." (WHO) Szakemberek szerint mentális zavarról beszélünk, ha valakinek súlyos rendellenességek tapasztalhatók a gondolkodásában, az érzelmi kontrolljában és a viselkedésében, ami miatt képtelen egészséges kapcsolatokat ápolni és megbirkózni a feladataival. A mentális betegségek súlyos terhet jelentenek az egyének, a társadalom és a gazdaság számára is.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

kurkuma

Kinek nem ajánlott a kurkuma? 11 eset, amikor jobb, ha nem fogyasztod kúraszerűen

Bár a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság világszerte (különösen Európában) növekvő tendenciát mutat,  az ezzel a területtel foglalkozó szakemberek száma igen alacsony.  Míg 2021-ben közel 24 ezer pszichiáter praktizált Németországban, mint Európa legkimagaslóbb szakemberlétszámmal büszkélkedő országában, addig Magyarországon mindösszesen 1394. (Statista.com, OECD)  
Bárki szenvedhet mentális problémáktól, és ennek széleskörű hatásai lehetnek az egyén életére, pontosan ugyanúgy, mint a testi egészségi problémák. A korunkban leggyakrabban diagnosztizált mentális betegségek közé tartozik a depresszió, a generalizált szorongás és az étkezési zavarok. A pszichiátriai problémák tünetei bár mindenkinél eltérőek, magukban foglalják a szomorúságot, levertséget, a társasági élettől való elzárkózást, a haragot, a különböző tudatmódosító szerek használatát és az öngyilkossági gondolatokat.
Ha egy mentális beteg segítséget szeretne, az első lépés az lehet, hogy jelentkezik a háziorvosánál. Azonban már itt a „kapuban” kiderül, hogy viszonylag kevés az a szakember, aki átlátja egy ilyen páciens problémáinak a gyökerét. Ezért várhatóan a szakellátás felé irányítja a pácienst, ahol viszont megint csak zsákutcába fut a várakozási idő miatt. „Milyen jó lenne, ha már az iskolában pszichológiai készségeket lehetne tanulni! Vagyis, nem csak matekot, hanem olyan alapokat, amelyek megmenthetnének attól, hogy mentális zavarunk legyen a későbbi életem során. Hogy a saját érzelmeinket szabályozni tudjuk, konfliktusokat kezelni, másokkal kommunikálni megtanuljunk valamint képesek legyünk a környezetünk és saját gondolataink, érzelmeink felismerésére – mondja Dr. Purebl György.
A súlyos érzelmi szabályozási zavarral küzdő fiatalok száma is folyamatosan nő egész Európában, nem csak Magyarországon, ami előrevetítheti a jövő egyre égetőbb kérdéseit. Hazánkban valójában megszűntek a pszichiátriai fekvőbeteg intézmények, de a szakemberek hangsúlyozzák: még az evészavarokkal küzdők számára sem létezik külön klinika, ahol a komplex ellátás végén gyógyultan távozhatnának az érintettek. Pedig akár egy magánegészségügyi befektetésként is óriási igény lenne egy ilyen szolgáltatást nyújtó intézményre.
Purebl György szerint szükség lenne egy olyan üzleti modellre, amely komplex ellátást nyújthat. "Mint pszichiátriai intézmény, esetleg mondjuk fekvőbeteg ellátást is biztosít, súlyos betegségekben is segít, ugyanakkor finanszírozható a felhasználók által. Ez jelenleg kifejezetten hiányzik Magyarországon. A mentális problémák, akár gyermek-, akár felnőttkorban sokkal nagyobb hatással bírnak, mint a testi egészség, és a jövőre vonatkozóan még inkább fokozódhat az emiatt szaporodó negatív társadalmi és gazdasági hatások száma.”
Arra vonatkozóan nehéz statisztikát találni, hogy Magyarországon a mentális betegségek okán (depresszió, szorongás, társadalomtól történő elzárkózás...) évente hány kiesett munkanap, hónap terhelte a munkaadókat, de becslések szerint a neurózis akár a lakosság hetven százalékát is érintheti. Szorongás a gazdasági helyzettől, a háborútól, a mesterséges intelligencia előretörésétől és számos egyéni sorstörténettől. Vajon elég, ha önfejlesztő könyvek sorozata hever a polcunkon? A választ mindenki sejti, azonban a megoldás egyelőre nem látható.