Életrajzi vagy zenei lexikonokban hiába keressük, nem található Gábor S. Pál neve, pedig amit a pánikbetegségek felismerésében, gyógyításában tett, az valószínűleg maradandó alkotás lesz. A nők hét százaléka lesz az élete folyamán pánikbeteg, míg más országokban öt százaléka. A férfiak két százalékát érinti ez a betegség. Ez a betegség sok veszélyt hordoz magában, hiszen az ikerpárja a depresszió, s a pánikosok ötven százaléka depressziós lesz. Ilyenkor az öngyilkosság kísérletének a valószínűsége is nagyobb, amely a pánikbetegek huszonhat százalékát érinti.
Az esetek negyven százalékában a betegnek közlekedési fóbiája lesz, ami azt jelenti, hogy egyedül nem mer utcára menni, legfeljebb kísérettel, és önmagában ezt a félelmet nagyon nehezen tudja legyőzni. Minden hetedik pánikbetegnek van szociális fóbiája, kényszerbetegsége, lévén ez halmazati betegség.
A vizsgálata szerint a betegeknek hatvan-hetven százaléka lesz labilis magas vérnyomású, ami nem állítható be. Ezt a formáját a betegségnek még kevésbé ismerik fel.
A pánik gyógyítása a stroke gyógyítását, azaz az agyvérzés megelőzését szolgálja. Évente negyvenezer embernek van stroke-ja, s ebből húszezer ember hal meg. Az előrejelzések szerint 2020-ra a világon mindenütt a depresszió lesz az első számú kórkép, amely az előbb említett szövődményekkel párosul. Egyesek szerint már most a magyar lakosság tíz százaléka depressziós, öt százalékuk enyhébb tünetekkel.
2007-08-02 09:06
Ez is érdekelhet
Forrás: Magyar Nemzet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: