Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség új jelentéséből kiderül, hogy a fő pszichoszociális kockázatok a munkaszerződések új formáival, az állások bizonytalanságával, a munka intenzívebbé válásával, a nagy érzelmi terhekkel, a munkahelyi erőszakkal, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának hiányával függenek össze.
"Európában a munka világa egyre gyorsabban változik" - mondta Jukka Takala, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatója. "A munkahely bizonytalansága, a több párhuzamos állás vagy a nagy intenzitású munka mind stresszhez vezethet, és veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét."
A munkahelyi stressz az Európában jelentkező legfőbb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kihívások egyike, és várhatóan emelkedni fog azoknak a száma, akik a munka által okozott vagy súlyosbított, stresszel kapcsolatos állapotokban szenvednek. A stressz a második leggyakrabban jelentett, munkához kapcsolódó egészségi probléma, amely az EU munkavállalóinak 22%-át érinti (2005-ös adat). A tanulmányok szerint az összes kieső munkanap 50-60%-a a stresszel függ össze; 2002-ben a 15-tagú EU-ban a munkához kapcsolódó stressz éves gazdasági költségét 20 000 millió euróra becsülték.
Lapozzon és olvassa el, mitől stresszelünk a leginkább
A bizonytalan munka
A bizonytalan munka általános meghatározása szerint alacsony jövedelmet biztosító és alacsony minőségű munka, mely kevés lehetőséget nyújt a képzésre és a karrierépítésre. Általában a bizonytalan szerződéssel rendelkezők végzik a legveszélyesebb munkákat, rosszabb körülmények között dolgoznak, és kevesebb munkavédelmi biztonsági képzést kapnak. Az instabil munkakörülmények között végzett munka az állás bizonytalanságához vezethet, ami jelentősen növeli a munkához kapcsolódó stresszt.
A munka intenzívebbé válása
A szigorú határidők és a felgyorsult munkatempó miatt az EU egyre több munkavállalója tapasztal nagy munkaterhet és munkahelyi nyomást. A munkahelyek számának csökkenése, és az új kommunikációs technológiák következtében a munkahelyen kezelendő növekvő információmennyiség és a kevesebb munkavállaló között megoszló, magasabb követelmények szintén fokozottabb munkahelyi stresszhez vezethetnek.
Az erőszak és a megfélemlítés
A munkahelyi erőszak és megfélemlítés problémája egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Bár mindenfajta foglalkozást és tevékenységi területet érint, mégis az egészségügyben és a szolgáltató szektorban a leggyakoribb. Következményként előfordulhat az önértékelés romlása, a szorongás, a depresszió, sőt, akár az öngyilkosság is.
A munka és a magánélet egyensúlyának hiánya
A nagy munkateher és a rugalmatlan munkaidő nehezebbé teszi a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly elérését, különösen a nők számára, akik gyakran még ma is "két műszakban" dolgoznak: először a munkahelyen, azután otthon. Ez stresszt és az emberek egészségére gyakorolt más negatív hatásokat idézhet elő, különösen akkor, ha nincs lehetőség arra, hogy a munkavállalók a munkakörülményeket személyes szükségleteikhez igazítsák. A 27 tagú EU túlórázó munkavállalóinak több mint 40%-a számolt be arról, hogy elégedetlen a munka és a családi élet egyensúlyával.
A következő oldalon megtudhatja, mit tervez az EU-OSHA
Az EU-OSHA tervei
Brüsszelben, 2008 áprilisában szakértők (biztonsági és egészségvédelmi szakemberek, EU-s döntéshozók, valamint a munkáltatók és munkavállalók képviselői) vitatják meg a felmérés eredményeit és a megoldási lehetőségeket.
Az EU-OSHA egy hosszú távú előrejelző tanulmány elkészítését is tervezi. Céljuk, hogy az újonnan megjelenő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokhoz vezető munkahelyi és társadalmi változásokat figyelemmel kísérjék. 2009-es terveik között szerepel a 27 EU-tagállamot átfogó vállalati felmérés elindítása, hogy megismerjék, a köz- és magánszektor szervezetei hogyan viszonyulnak a pszichoszociális kockázatokhoz, és hogyan lehet segíteni a vállalatokat abban, hogy hatékonyabban kezeljék ezeket az összetett munkahelyi veszélyeket.
Legjobban: