A szakemberek szerint a hosszú élet titka nem a vitaminkészítményekben rejlik. A lényeg: minél kevesebb szabadgyök a szervezetben.
A belélegzett oxigénmolekulák reakcióba lépnek a sejtekkel, ennek során energia termelődik. A folyamat melléktermékeként magas reakcióképességű molekulák, szabadgyökök képződnek. Legfontosabb jellemzőjük, hogy külső pályájukon párosítatlan elektron kering. A hiányzó elektron pótlása gyakran egyéb életfontosságú molekulák megrablásával, pontosabban oxidációjával jár. Ezt a káros folyamatot nevezi az orvostudomány oxidációs stressznek.
Minden betegség okozója?
Az UV-sugárzás, a levegő minősége és a táplálkozási szokások, illetve a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mindennapos stressz mind-mind hozzájárul a szabadgyökök elszaporodásához. Ezekre érdemes odafigyelni, annál is inkább, mert az oxidációs stressz növeli számos betegség, pl. a rák, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és egyes érrendszeri megbetegedések kockázatát. Érinti a fogamzás, a magzati fejlődés biztonságát, rontja a sportolók erőnléti edzésének hatásfokát. A sejtek energiatermelése csökken, egyre több vizet veszítenek, és a sejtek pusztulni kezdenek. Ennek tünete például a bőr öregedése.
Mediterrán táplálkozás
Nem véletlenül ajánlják a szakemberek az úgynevezett mediterrán étrendet, amely tele van antioxidánsokkal, például olívaolajjal, hallal, zöldséggel, gyümölccsel, valamint vörösborral.
Az egészség záloga nem a tabletták, illetve a vitaminkivonatok, hanem az, ha mindenki ügyel az életmódjára, és megfelelően táplálkozik. Ugyanis minél több antioxidánst termel a szervezet, annál hosszabb lehet az élet.
Mit fogyasszon?
A gyökkötő anyagok elsősorban a zöldségekben, gyümölcsökben, a fekete, zöld, fehér és vörös teában fordulnak elő. Az enzimrendszer működését segíti még a cink, a réz, ugyancsak antioxidáns hatásúak a gyümölcsökben, zöldségekben megtalálható növényi vegyületek. Ha ezek megfelelő mennyiségben vannak jelen a szervezetben, kivédik a szabad gyökök károsító tevékenységét.
STOP