Pszichiátriai betegségek

166 évvel ezelőtt, 1856. május 6-án született Sigmund Freud osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója. Az iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a viselkedésünkre. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen azok, amelyek szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor ezek a neurózisok kezelhetőek, mégpedig a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Freud az erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek. Egyébként nemcsak a pszichológia egyik nagy újítójának tartják, de a nyugati gondolkodásra egyik legnagyobb hatással levő alaknak is. Egyik híres mondása így hangzik: „Vágyom, tehát vagyok.”

A hónapok óta tartó ukrajnai háború kapcsán egyre többször hallunk a poszttraumás stressz szindrómáról (PTSD). De mit is takar tulajdonképpen a PTSD, milyen tünetei vannak, és hogyan lehet kezelni? Pszichológussal beszélgettünk.

A halálból visszatérő emberek tapasztalatai alapján készítettek el egy átfogó tanulmányt az utolsó pillanatokban tapasztalt vizuális és érzelmi ingerekről. Az eredmények szerint a halálközeli élménynek is hívott jelenség nem tekinthető hallucinációnak és eltér a kábítószer okozta illúzióktól.

Felhagy színészi karrierjével Bruce Willis. A világhírű amerikai filmsztár egészségi állapota miatt hozta meg a nehéz döntést, miután afáziát diagnosztizáltak nála.

Legyen szó például lifthasználatról, egy kávézó illemhelyéről vagy akár a közlekedésről, számos olyan helyzet adódhat a mindennapok során, amelyek egy klausztrofóbiával küzdő ember szemében valódi rémálommal érhetnek fel. De vajon hogyan lehet úrrá lenni ilyen esetekben a bénító félelmen? Szakértővel beszélgettünk.

A koronavírus-járvány a gyászfolyamatra is hatással volt: sokaknál a körülmények miatt elhúzódhat a veszteség feldolgozásának időtartama.

Az OCD, vagyis obszesszív-kompulzív zavar egy súlyos szorongásos állapot, egyfajta kényszerbetegség, amely a legfrissebb kutatások szerint több nőt érint, mint férfit. A betegséget a köztudatban gyakran azonosítják a kényszeres tisztasággal, a folyamatos kézmosással és a baktériumoktól való rettegéssel, de valójában ennél sokkal komplikáltabb dologról van szó.

Sokan vannak, akik nem szeretnek valamit a testükön, a testdiszmorfiás zavar azonban jóval több puszta elégedetlenségnél: egy komoly mentális betegségről van szó. Milyen tünetei vannak, és hogyan lehet kezelni?

A pszichopata és a szociopata szavakat viszonylag sokan használják, de nem biztos, hogy mindenki tisztában van a jelentésükkel. Orvosilag ezek nem számítanak diagnózisnak, gyűjtőnéven antiszociális személyiségzavarnak hívják őket.

A forró nyári hőmérséklet növelte a mentális betegségek miatt sürgősségi ellátásra szorulók számát Amerikában - állapította meg a témában készült eddigi legátfogóbb tanulmány.

Jelentős különbségeket fedeztek fel az autista fiúk és lányok agya között, ami segítheti utóbbiaknál az autista spektrumzavar diagnosztizálását.

Az emberek egy jelentős részét már a vér puszta gondolatától elfogja a szorongás. Félelmük akár az orvosi segítségkéréstől is elriaszthatja az érintetteket, ahogy az élet egyéb területein is nehézségekbe ütközhetnek miatta. Mi segíthet felülemelkedni a problémán?

A 2-es típusú cukorbetegség nemcsak a stroke és a szívbetegségek, hanem a demencia kockázatát is jelentősen növeli.

A koronavírus-járvány okozta stressz a gyerekek és a tinédzserek egészségére is káros hatással lehet: a pandémia alatt emelkedett az evészavarral küzdők száma.

A koronavírus-járvány újabb, elsősorban a gyerekeket és a tinédzsereket érintő aggasztó következményére hívja fel a figyelmet egy új tanulmány.

Ma már egyre többet lehet olvasni és hallani arról, min mennek keresztül a borderline személyiségzavarban szenvedők. Az érintettekhez közel álló személyekről ugyanakkor viszonylag kevesebb szó esik. Mit élnek át a családtagok, barátok, társak egy borderline-os mellett? Hogyan segíthetik őt, mivel árthatnak neki, és mit tehetnek saját magukért - azért, hogy minél jobban viseljék ezt a helyzetet? Pszichológussal beszélgettünk.

Világszerte egyre többen küzdenek evészavarral. Férfiak és nők, vegyesen. Ám míg előbbiek esetében hamarabb "kieshet a csontváz" a szekrényből, utóbbiak hajlamosak rejtegetni a problémát.

Természetes, hogy szeretteink elvesztését időbe telik feldolgozni. Előfordulhat azonban, hogy a gyász tartósnak bizonyul, és intenzitása sem csökken. Mindez komoly kihatással lehet az érintettek életére és egészségére. Lássuk, miről ismerhető fel az elhúzódó gyász.

Mobiltelefonnal legyőzhető a pókiszony: olyan okostelefonos applikációt fejlesztettek a Bázeli Egyetem tudósai, amely játékos módon szabadítja meg az érintetteket az ízeltlábúaktól való félelmeiktől.

A demencia, avagy az időskori elbutulás egy tünetegyüttes, amely egyaránt kihat a kommunikációs és szociális készségekre, illetve a memóriára. A korai felismerés rendkívül fontos a probléma hatékony kezeléséhez, így érdemes számba venni a lehetséges jeleket.

Ki gyakrabban, ki ritkán, de élete során mindenki megtapasztalja a hányás kellemetlenségeit. A jelenség fontos szerepet tölt be szervezetünk működésében, ezzel együtt senki sem szereti, mi több: az emberek egy kis hányada kórosan retteg tőle. Ők az emetofóbiások.

A pszichiátriai betegeknél megnő a COVID-19 miatti halálozás kockázata - állapította meg egy friss kutatás.