Fabók Ágnes

Az életkor után a túlsúly a második legjelentősebb kockázati tényező a COVID-19 megbetegedésben. Mutatjuk, miért betegszenek meg súlyosabban az elhízottak, mi megy végbe a szervezetükben, mennyi az esélyük a felépülésre, és hogyan mérsékelhetik a kockázatát annak, hogy a koronavírus okozta betegség súlyos vagy végzetes kimenetelű legyen.

Ha magas vérnyomással élünk, nagyobb a kockázata, hogy súlyosabb vagy végzetes kimenetelű lehet számunkra a COVID-19. Mutatjuk, mit kell tudni a koronavírus és a hipertónia kapcsolatáról, és azt is, mit kell tennünk, hogy csökkentsük a súlyos megbetegedés rizikóját.

Míg 2018-ban a KSH adatai alapján egy magyar ember átlag havi 3500 forintot költött gyógyszerekre és egészségmegőrzésre, addig egy 2020-as kutatás szerint ez az összeg az elmúlt 2 évben több mint négyszeresére, akár 15 ezer forintra is emelkedhetett. A pandémia pedig csak tovább árnyalta a képet.

Izraelben eddig 100-ból mintegy 16 embert már beoltottak, Magyarország egyelőre a sereghajtók között van, de senki sem múlta eddig alul a franciákat.

Sokakban felmerül a kérdés, vajon, ha sorra kerül, választhat-e, hogy melyik koronavírus elleni oltást adatja be? Ha igen, akkor mi alapján döntsön? Hogyan zajlik mindez olyan országokban, ahol már többféle oltóanyagot használnak? Ennek jártunk utána.

A legfiatalabb magyar COVID-áldozat mindössze 20 éves volt. A koronavírus-fertőzéssel összefüggésben elhunytak nyilvántartása szerint a magyar áldozatok 61 százaléka élt magas vérnyomással. Mutatjuk, mely krónikus betegségek voltak még gyakoriak az elhunytak között.