Olimpiai játékokat összesen háromszor mondtak le: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben. Mindhárom esetben az ok világháború volt. Vajon egy világjárvány miatt az egy évvel elhalasztott 2020-as tokiói olimpia végleg lekerül a napirendről, vagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fittyet hányva a kockázatokra mégis megrendezi a világ legnagyobb nemzetközi eseményét?
Magyarországon az emberek többsége az mRNS alapú koronavírus elleni vakcinákra, különösen a Pfizer-BioNTech termékére esküszik, ami erős védettséget alakít ki. Egy másik korszerű technológia a vektorvakcináké, amelyek valamivel lassabban, de a kutatások szerint hosszabb ideig tartó védettséget hoznak létre. E módszer működését mutatjuk be.
Manapság a koronavírus-járványt tekintjük igazi sorscsapásnak, pedig a legtöbben már átéltek egy ennél is nagyobb traumát: a rendszerváltást, ami hatalmas és szükségtelen emberáldozattal járt. Mára nagyjából világossá váltak a milliók halálához vezető okok.
Ahhoz, hogy manapság mRNS-oltásokat kaphassunk a koronavírus-fertőzés megakadályozására, mintegy 80 évnyi tudományos kutatásra volt szükség. A hírvivő RNS-ekben lévő (a jelenlegi vakcinákon messze túlmutató) hatalmas gyógyító potenciál kiaknázása azonban még éppen csak elkezdődött.
A koronavírus elleni orosz gyártmányú vakcinát, a Szputnyik V-t már több tucat országban engedélyezték, és az Európai Gyógyszerügynökség is vizsgálja. Az oltóanyag hatékonysága szakmai hírek szerint is bizonyítottan magas, de a viták ennek ellenére sem csendesednek körülötte. Brazília például a napokban utasította vissza a készítmény alkalmazását. Vajon kell-e aggódniuk azoknak, akiket ezzel oltottak be?
Nemrég készült el a kutatás, amely azt vizsgálta, hogy miként élte meg a magyar társadalom a koronavírus-járvány egy évét, és hogyan értékeli az Orbán-kormány válságkezelésének különböző aspektusait. A megállapítások értelmezéséhez Bíró-Nagy Andrástól, a Policy Solutions politikai elemző intézet igazgatójától kértünk segítséget.
