Ha valakinél néhány évtizeddel ezelőtt rákot diagnosztizáltak, azt szinte egyenlőnek tekintették a halálos ítélettel. Szerencsére a helyzet sokat javult, mert az orvosok sok mindent feltártak e betegségek folyamatairól, hátteréről, mozgatórugóiról. Így számos jól működő terápiát is kialakíthattak. A hasnyálmirigyrák azonban megőrizte rejtélyességét és veszélyességét.
Elindult Oxfordban a világ első oltástanulmánya, amely arra keresi a választ, hogy mennyire befolyásolja a COVID-19 elleni védettséget, ha a védőoltás dózisait eltérő időközt hagyva adják be, illetve különböző típusú oltásokat használnak az első és a második adagnál.
A SARS-CoV-2 vírussal való találkozás, illetve a betegségből való felépülés után immunrendszerünk emlékezni fog a kórokozóra, és elpusztítja, ha megint ráakad. De ennek az immunválasznak a tartóssága nem világos. Új kutatások szerint azonban a súlyos COVID-19 után erősebb immunvédelem alakulhat ki.
Tudjuk, hogy a COVID-19 számos szervet megtámad, de a legnagyobb veszélyben a tüdő van, amelyben komoly károkat okozhat. Korábbi orvosi vélemények szerint ez a későbbiekben súlyos teherként nehezedhet az egészségügyre a maradandó károsodások miatt. Holland kutatók azonban azt tapasztalták, hogy a legtöbb beteg tüdeje jobban gyógyul, mint remélték.
Az emberiség egyik - sajnálatosan a szegény - fele példátlan ütemben szaporodik, ami globális természeti és társadalmi problémák forrása. A fejlett országokban (ideértve Magyarországot is) a termékenységi ráta azonban csökken, szintén komoly feszültségeket előidézve. Könnyen lehet, hogy ezen végül merőben új, és jelenlegi szemmel már-már bizarr technológiák segíthetnek.