Meixner Zoltán

Tavaly év végén Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 koronavírus olyan új törzseit azonosították, amelyek gyorsabban terjednek a korábbiaknál. A kutatók első dolga volt, hogy kiderítsék, vajon e fertőzőképesebb mutációk veszélyesebbek-e és veszélyeztetik-e az oltások hatékonyságát. A következők derültek ki.

A COVID-19-járvány megtanított bennünket néhány szabályra, amely segíthet elkerülni a fertőzést. De az elszigetelődés, a gyakori kézmosás, a közösségi távolságtartás és a maszkviselés elég kényelmetlen dolog. Szerencsére vannak további módszerek, amelyekkel kellemesen fokozható a védekezés hatékonysága.

Sokan úgy gondolják, hogy aki egyszer már átesett a koronavírus-fertőzésen, normális körülmények között már nem betegedhet meg újra. Igaz, a kivételek csak erősítik a szabályt. Az orvosok azonban kételkednek, hogy nagyon egyszerű lenne újrafertőződni.

Egy teljesen újfajta immunterápia potenciálisan univerzálissá válhat a daganatok kezelésében, ami egyben hatalmas változást, előrelépést hozhatna a rákgyógyításban.

Egy évvel a SARS-CoV-2 koronavírus azonosítása után a kutatók még nem tudják, hogy a kórokozó hogyan ugrott át fajról-fajra, mígnem képessé vált megfertőzni az embereket. Egy vezető francia virológus sorra vette a különféle hipotéziseket, beleértve a vírus laboratóriumból való véletlen kijutásának lehetőségét is.

Általában minden sejtnek egy magja van. De vázizmaink hosszú, rostos sejtjeinek viszonylag nagy a citoplazmája, amely több száz magot tartalmaz. Eddig nagyon keveset tudtunk arról, hogy egyetlen izomrost magjai mennyiben különböznek egymástól géntevékenységük szempontjából, és hogy ez milyen hatással van az izom működésére.