A büfögés nem más, mint testünk természetes reakciója, melynek célja, hogy megszabaduljon az emésztőrendszer felső szakaszában felhalmozódott levegőtől. Bár az etikett szerint nem illendő utat engedni a feltörő levegőnek, a büfögésnek fontos funkciója van, hiszen az emésztőrendszerben rekedt nagy mennyiségű levegő hasi diszkomfortérzést, puffadást, akár fájdalmas görcsöket is előidézhet. Emiatt amikor tehetjük, érdemes kiengedni a böffentést. Azt, hogy hozzávetőlegesen mennyi büfögés tekinthető normálisnak, nehéz meghatározni, hiszen a levegő távozása nagyban függ olyan egyéni tényezőktől, mint például az étkezés. Ám ha a gyakori büfögés miatt kellemetlenül érezzük magunkat, netán egyéb panaszokra is figyelmesek leszünk, érdemes kivizsgáltatni magunkat, mert lehet, hogy komolyabb betegségeket csíphetünk fülön még idejében. A Self magazin éppen ezért összegyűjtötte a leggyakoribb okokat, amik miatt a szokásosnál jóval többször törhetnek elő a torkunkból a gázok. Lássuk, mik ezek!
Lenyelt levegő
A gyomorban az emésztés hatására keletkező gázok mellett úgy is kerülhet extra mennyiségű levegő a gyomrunkba, ahogy azt az étellel is tesszük - vagyis lenyeljük. A levegőnyelést az orvosi szaknyelv aerofágia néven emlegeti. Ennek a legtöbbször nem is vagyunk tudatában, pedig számos hétköznapi cselekvés közben nyelhetünk nagyobb mennyiségű levegőt, például amikor túl gyorsan eszünk-iszunk, evés közben beszélünk, rágógumit rágunk vagy kemény cukorkát szopogatunk, netán dohányzunk. Vannak, akiknél a levegőnyelés egyfajta rossz szokás, ami nem kapcsolódik az evéshez vagy iváshoz, főként a szorongással küzdőknél fordul elő, hogy a stresszes helyzetekben önkéntelenül nagyobb mennyiségű levegőt nyelnek.
Puffasztó ételek és italok
A puffasztó hatásukról ismert ételek, köztük a hüvelyesek (bab, borsó, lencse), a káposzta- és a hagymafélék miatt is többet böffenthetünk az átlagosnál. Ennek oka, hogy a gyomorban található emésztőenzimeknek keményebben kell dolgozniuk ahhoz, hogy ezeket az ételeket lebontsák, ami fokozott gázképződéssel járhat - a gázok egy része pedig a nyelőcsövön át távozik testünkből.
A zsíros ételek is hajlamosíthatnak a büfögésre, mivel lassítják az emésztési folyamatokat, így az elfogyasztott táplálék tovább időzik a gyomorban, erjedni kezd és a felszabaduló gázok utat törnek maguknak. Az is előfordul, hogy a feltörő gázokat mi magunk juttatjuk a gyomrunkba, például akkor, amikor szénsavas italokat fogyasztunk: az ezekben található szén-dioxid erősen puffasztó hatású.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyomorégés, reflux
Ha a büfögéssel együtt keserű ízt érzünk a szánkban, és savas, maró érzést a torkunkban, mellkasunkban, valószínűleg gyomorégés okozza a panaszt. Ilyenkor a savas gyomortartalom a nyelőcső záróizmának diszfunkciója miatt visszajut a nyelőcsőbe, ott erős irritációt vált ki, ezzel együtt pedig a gyomorban termelődő gázok is könnyebben megtalálják a kifelé vezető legrövidebb utat. De az is megfigyelhető, hogy az égő érzés csillapítása érdekében a szájban képződő, lúgos hatású nyálukat nyelik gyakrabban az érintettek, emiatt több levegő is kerül a gyomorba. A gyomorégés tüneteit fokozzák az erősen fűszeres, csípős ételek, a nehéz, zsíros fogások, a savas alapanyagok (például a citrusfélék, paradicsom), valamint az alkohol, ezeket érdemes kerülni, ha hajlamosan vagyunk a savas felböfögésre.
Cöliákia
A lisztérzékenység egyik tüneteként is jelentkezhet a gyakori büfögés, az érintettek ugyanis nem képesek megfelelően megemészteni a gabonafélékben (búza, árpa, rozs) található egyik fehérjét, nevezetesen a glutént. A cöliákiások esetében a gluténtartalmú élelmiszerek tartós fogyasztásakor komolyabb tünetek is felüthetik a fejüket, köztük bőrkiütések, szájfekélyek, fejfájás, fáradtság, sőt akár vérszegénység is kialakulhat. Arról nem is beszélve, hogy a glutén a beleket is irritálhatja, emiatt a bevitt tápanyagok felszívódása is akadályba ütközhet.
Irritábilis bél szindróma (IBS)
A vastagbél krónikus rendellenességével küzdők számos kínzó emésztőrendszeri panasszal találkozhatnak, ezek közül a gyakori büfögés a legenyhébb tünet. Az irritábilis bél szindróma legfőképp gyakori hasmenéssel és/vagy székrekedéssel jár együtt, de a görcsös hasfájás és a fokozott puffadás is megkeserítheti az érintettek mindennapjait. Egyéni érzékenységtől függően egyes élelmiszerek fogyasztása felerősítheti a panaszokat, ám az IBS pontos kiváltó oka máig nem ismert, ami a betegség kezelését is megnehezíti. A páciensek a kellemetlen és kiszámíthatatlan tünetek miatt sokszor bezárkóznak, nem szívesen hagyják el az otthonukat, akár a munkából is többször hiányozhatnak, hiszen szégyellik azt, hogy a szokásosnál gyakrabban kell felkeresniük a mosdót.
Gyomorfekély
Minden esetben sürgős orvosi kezelést igényel a gyomorfekély, ami ugyancsak állhat a gyakori büfögés hátterében. Kiváltó oka leggyakrabban a Helicobacter pylori nevű baktérium, amely a gyomor nyálkahártyáján telepedik meg és szaporodik el. Kezdetben enyhe tünetek - gyomorégés, büfögés, teltségérzet, hányinger, puffadás - hívják fel a figyelmet a fertőzésre, később égő gyomortáji fájdalom jelentkezik. A baktériumok károsítják a gyomor nyálkahártyáját, súlyos esetben pedig gyomorfekély jelentkezhet, sőt a gyomor fala perforálhat, azaz kilyukadhat. Ez utóbbi életveszélyes állapot, ezért fontos, hogy mihamarabb fény derüljön a gyomorfertőzésre, és megkezdődjön a kezelés. A dohányosoknál gyakrabban fordul elő gyomorfekély, de bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése és a stressz is elősegítheti a kialakulását.
Cukorbetegség
Ez is érdekelhet
Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség szövődményeként kialakulhat gasztroparézis, ami nem más, mint gyomorbénulás. Ilyenkor a gyomor gyenge izmai az emésztés végeztével nem húzódnak össze rendesen, kevésbé hatékonyan tudják továbbítani a táplálékot a belek felé, így sosem tud teljesen kiürülni a gyomor. A hosszasan ott időző táplálékban beindulnak az erjedési folyamatok, ez okozza a gyakori büfögést, de a gasztroparézis jellemző tünetei még a krónikus hányinger, a furcsa teltségérzet, a gyomorégés és az étvágytalanság is. És hogy hogy jön mindehhez a cukorbaj? Úgy, hogy a gyomor összehúzódásait a bolygóideg szabályozza, a tartósan magas vércukorszint azonban károsíthatja az idegek, köztük a bolygóideg működését is. A diabétesz mellett olyan krónikus betegségek is vezethetnek gasztroparézishez, mint például a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex vagy a pajzsmirigy-alulműködés.
Legjobban: