A rendszeres halfogyasztás nem várt következménye

A halak húsa számos, szervezetünk számára létfontosságú tápanyagot rejt. Ám a vizek szennyezettsége miatt egyes fajok gyakori fogyasztásának káros egészségügyi következményei is lehetnek. 

Kevesen gondolnák, hogy a rendszeres halfogyasztás összefüggésbe hozható a melanoma kockázatának növekedésével, ám amerikai kutatók nemrégiben mégis erről számoltak be. Ahogy azt a Conversation is megírta : szakemberek egy hosszú vizsgálat eredményeit összegezve arra a következtetésre jutottak, hogy egyes halfajok – különösen a zsíros halak – gyakori és nagy mennyiségben történő fogyasztása a húsukban felhalmozódó szennyező, emberi egészségre káros anyagok miatt növeli a melanoma kialakulásának kockázatát. Ezek közé tartozik a higany és a poliklórozott bifenilek (PCB-k) is. Utóbbiak olyan kémiai vegyületek, amelyeket a különféle berendezések hűtő- és kenőanyagaként, valamint festékadalékként használnak, és amelyek rákkeltő hatásúak. A környezetbe kerülve szennyezik a talajt, a vizeket és az ezekben élő növényeket, állatokat. 

A halhús egészséges, de nem mindegy, honnan származik és milyen szennyező anyagok halmozódtak fel benne. Fotó: Getty Images
A halhús egészséges, de nem mindegy, honnan származik és milyen szennyező anyagok halmozódtak fel benne. Fotó: Getty Images

Mi derült ki a részletes és átfogó tanulmányból? 

A kutatók több mint 15 éven keresztül 490 ezer amerikai felnőtt halfogyasztási szokásait vizsgálták egy speciálisan összeállított kérdőív segítségével. A résztvevőket arról faggatták, hogy milyen gyakran esznek halat, és milyen típusúakat – édesvízi vagy tengeri fajokat – részesítenek előnyben. hogy kedvelik-e a tenger gyümölcseit – a garnélát, a kagylót, a rákot, a homárt –, illetve mekkora adagot fogyasztanak sült halból és halrudacskákból . A megkérdezetteknek arról is be kellett számolniuk, hogy milyen gyakran és milyen mennyiségben kerül a tányérjukra tonhalkonzerv.

A vizsgálatban résztvevők átlagos fogyasztása heti 20 gramm vagy annál kevesebb, illetve heti 300 gramm között alakult. Azok körében, akik a legkevesebb halhúst ették, 15 év alatt 510 esetben fordult elő in situ, vagyis korai, nem áttétes, csak a bőr felszínét érintő melanoma , 802 esetben pedig áttétes melanoma. Azoknál, akik a legtöbb halat fogyasztották, 729, illetve 1102 eset fordult elő. Ami azt jelenti, hogy utóbbiak körében az in situ melanomás esetek aránya 28, a bőr mélyebb rétegeit érintő, áttétes esetek aránya pedig 22 százalékkal volt magasabb, mint azoknál, akiknek az étrendje alapvetően kevesebb halat tartalmazott. Az is kiderült, hogy a tonhalat gyakran fogyasztók körében magasabb volt a melanoma előfordulási aránya.

Habár a kutatók olyan, az eredményeket befolyásoló egyéni tényezőket is figyelembe vettek, mint a fizikai aktivitás, a rákos megbetegedések családi előfordulása, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, számos tényezőt viszont nem kalkuláltak bele. Például a melanoma kockázati tényezőit: az anyajegyek számát, a bőrtípust, a hajszínt és az előzményeket: a korábbi súlyos napégéseket.  

A megfigyelés nem jelent ok-okozati összefüggést

A tanulmány szerzői hangsúlyozták: eredményeik megfigyelésen alapulnak. Nem bizonyítják, hogy a halfogyasztás melanomát okoz, sem azt, hogy a melanoma megnövekedett kockázata miatt fel kellene hagynunk a halfogyasztással, hiszen a halak húsa számos létfontosságú tápanyagot, nyomelemet, vitamint, omega-3 zsírsavakat tartalmaz. Ugyanakkor felhívják rá a figyelmet, hogy a zsíros halak, mint például a tonhal, a szardínia, a lazac vagy a ponty sok egészségre káros, szennyező anyagot rejthet, amelyek hosszú távon fokozott egészségügyi kockázatot jelenthetnek. 

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +8 °C
Minimum: +1 °C

Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra