Ha az atlanti-óceáni térségben élő emberek étkezési szokásait követnénk, valószínűleg kevesebb lenne a túlsúlyos és elhízott, valamint a metabolikus szindrómával küzdő ember. Egy új tanulmány szerint ugyanis a friss és helyi tengeri ételekre, zöldségekre és olívaolajra épülő atlanti diéta jelentősen javíthatja az anyagcsere egészségét – számolt be róla a Health.com. Észak-Spanyolország és Portugália étrendjének potenciális egészségi előnyei már régóta ismertek, ez a tanulmány azonban az első, amely az elméleti forgatókönyveket a gyakorlatba átültetve vizsgálta.
A mediterrán étrend versenytársa
Spanyolország és Portugália konyhája a földrajzi elhelyezkedésből adódóan sok hasonlóságot mutat a mediterrán konyhával. Van néhány jelentős különbség is, amelynek történelmi magyarázata van.
„Az atlanti étrend az európai atlanti ívben élő kelta népektől ered. Olyan területekre terjed ki, mint Észak-Spanyolország, Észak-Portugália, Írország, Skócia, Wales, Dél-Anglia, a Man-sziget és a francia Bretagne régió. Ennek köszönhető, hogy az atlanti étrend jellemzően nagyobb arányban tartalmaz halat, tejet, burgonyát, gyümölcsöt és zöldséget, mint a mediterrán étrend” – mondta Mar Calvo-Malvar, a tanulmány szerzője. Hozzátette, az élelmiszereken túl a főzési technikák is megkülönböztető jegyei ennek az étrendnek.
Az atlanti diétához kapcsolódó főzési technikák – mint például a gőzölés, a főzés, a grillezés és párolás – kevésbé károsítják az élelmiszerek tápanyag-összetételét” – magyarázta.
Általánosságban elmondható, hogy az atlanti diéta követői jellemzően sok halat, puhatestűt, rákfélét, zöldséget, burgonyát, kenyeret, gabonafélét, gyümölcsöt, gesztenyét, hüvelyest, mézet, diófélét és olívaolajat fogyasztanak. Emellett mérsékelt mennyiségben a bor, a tej, a sajt, a tojás, valamin a sertés- és marhahús is belefér az étrendbe, miközben zsíros húsok, az édességek és az üdítőitalok fogyasztását igyekeznek kerülni.
Az atlanti diéta bámulatos hatásai
A kutatók a spanyolországi vidéki városban 231 családot választottak ki véletlenszerűen. Felüket arra ösztönözték, hogy hat hónapon keresztül főzőtanfolyamokkal vagy írásos útmutatókkal egyre inkább áttérjenek az atlanti diétára, miközben az alanyok másik része a továbbra is a megszokottak szerint étkezett.
A féléves kísérlet végén a tudósok azt látták, hogy az atlanti diétára átállók körében alacsonyabb (2,7%) volt a metabolikus szindróma kialakulási aránya, mint a kontrollcsoport tagjainál (7,3%). Megállapították továbbá, hogy az étrendváltó csoportban csökkent az elhízás és az alacsony HDL-koleszterinszint kockázata is, kisebb lett továbbá ezen alanyok derékbősége is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezek a jótékony hatások a szakértők szerint a növényi alapú élelmiszerek és az egészséges zsírok (különösen az olívaolaj) nagy mennyiségű fogyasztásának számlájára írhatóak. A magas vérnyomásra, a magas trigliceridszintre és a magas éhgyomri vércukorszintre azonban nem volt hatással az atlanti diéta.
„Az atlanti diéta alapját képező élelmiszerek sok rostot, antioxidánst és egyéb tápanyagot rejtenek, így elősegíthetik az egészségesebb anyagcserét, valamint csökkenthetik a szervezetben jelen lévő gyulladásokat” – jegyezte meg Anne Danahy táplálkozási szakértő.
Kinek ajánlják ezt az étrendet?
Az atlanti étrend hosszú távú egészségügyi előnyeinek feltérképezéséhet még további kutatásokra van szükség, az eddigi eredmények azonban igencsak ígéretesnek tűnnek. Calvo-Malvar szerint érdemes kipróbálniuk ezt a diétát azoknak, akiknél fennáll a metabolikus szindróma kialakulásának kockázata. A kockázati csoportba sorolnak mindenkit, aki
Ez is érdekelhet
- több műszakban dolgozik;
- idős;
- dohányzik;
- rosszul alszik;
- keveset mozog;
- túlsúlyos vagy elhízott.
De nagyobb a veszély azok körében is, aki családjában már előfordult cukorbetegség, metabolikus szindróma, vagy policisztás ovárium szindróma (PCOS).
Legjobban: