Nem feltétlenül a távoli országból érkező élelmiszer megvásárlásával károsítjuk jobban a környezetet - derült ki egy új kutatásból.
Példa: ha nyár elején az őszi szüretelésű almák közül válogat az ember, valószínűleg olyan terméket vásárol, ami hónapokon át pihent a hűtőházakban. Ebben az időszakban sokkal környezetbarátabb megoldást nyújt a világ másik csücskéből származó gyümölcs, esetleg olyan termény, aminek épp idénye van.
A kormányzati adatok szerint az ember klímaváltozáshoz való hozzájárulása egyharmad részben az ételekhez kapcsolható. Az ételkilométer, vagyis az a távolság, amit az étel megtesz az elfogyasztásáig nyilvánvaló bűnösnek tűnik, de nem mindig ennyire egyszerű a helyzet. Valójában, Nagy-Britanniában például a szállítás csak egytizedét teszi ki az étellánccal összefüggő károsanyag-kibocsátásnak. Ha figyelembe veszik az előállításhoz felhasznált energiát, akkor a végletekig egyszerűnek tűnik az étel származási helye, mint tényező.
Dr. Adrian Williams a Cranfield Egyetem Nemzeti Forrásmenedzsment Központjából így nyilatkozott: "Az ételkilométer egy idejétmúlt koncepció, mely nem írja körül pontosan az élelmiszer-előállítás és -elosztás környezeti hatásait. A "szén- és vízlábnyom" megállapítása sokkal hasznosabb lehet."
A Környezetvédelmi, Élelmiszeripari és Vidékügyi Minisztériumtól Sasha Fuller is egyetért ezzel: "nem feltétlenül csak a távolság számít, hanem a teljes élelmiszerlánc károsanyag-kibocsátása."
A Carbon Trust tanulmánya például felfedezte, hogy például a szárított csicseriborsó ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint a konzerves változaté, de ebbe nem számították bele a főzéshez szükséges időt. Mivel a kisebb adagok főzése sokkal kevésbé energia-hatékony, mint a nagy ipari egységeké, amivel a konzervet előállítják, mire a csicseriborsó az asztalra kerül, sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagy maga után.
Egyre nagyobb az igény az úgynevezett szénlábnyom feltüntetése a termékeken.
Ez azt mutatja meg, hogy egy termék előállítása során mennyi fosszilis energiahordozót használt fel a gyártó és a szállító. A Carbon Trust nem csak a termék szénlábnyomát teszi közzé, hanem az előállító kötelezettségvállalását is, hogy ezt az elkövetkező két évben csökkenteni fogja.
Eddig 66 termékből áll a lista. Addig is mit lehet tenni? Az Oxfam szerint a zöldségek és gyümölcsök Nagy-Britannia és Kenya közti légi szállítása mindössze 0,1 százalékát teszi ki a szigetország teljes károsanyag-kibocsátásának.
A származási hely és a szállítás mellett a tárolásra is érdemes rákérdezni. A mélyhűtés és a fagyasztás energiaigénye jóval nagyobb, mint az, amit szobahőmérsékleten tárolnak. A zöldségek és a hüvelyesek jóval kevesebb energiát fogyasztanak, mint a húsáru és a tejtermék.
A táplálkozás környezeti hatásainak csökkentése nem nehéz feladat, és nem is kell érte a kedvenc ételekről lemondani. Olyan terméket kell választani, mely megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, vagy a helyi őstermelőktől vásárolni.
Ez is érdekelhet
