Pisztácia: a szívet is védi

Egyesek sós nassolnivalóként tekintenek rá, míg mások számára a legfinomabb fagylalt alapanyagául szolgál: akárhogyis, a pisztácia sokunk kedvence. Kevesebbet tudunk viszont arról, milyen hatással lehet az egészségünkre ez a csonthéjas termés, pedig számos érv szól a fogyasztása mellett - ezeket gyűjtötte össze a Healthline cikke.

Kiváló vas- és B6-vitamin-forrás

A pisztácia a szömörcefélék családjába tartozó, lombhullató fa. Kis-Ázsiában őshonos, itt Törökországban és Iránban, Ázsiában pedig Indiában és Kínában termesztik leginkább, de a XIX. században kivitték Észak-Amerikába is, azóta Kaliforniában is nagyban foglalkoznak a termesztésével. Világszerte számos módon haszonítja a gasztronómia, sós nassolnivalóként önmagában is fogyasztják, de sütemények, húsok ízesítésére is használják.

Rendkívül tápláló, magas rost- és fehérjetartalma miatt is érdemes fogyasztani. Kiemelten magas a vas- és B6-vitamin-tartalma, de a bevitele hozzásegít a szervezet kálium, mangán, réz, magnézium, kalcium, cink, vas és szelén szükségletének biztosításához is. 

Fogyáshoz és sportoláshoz is ideális

Mivel a pisztácia kevés kalóriát, de sok fehérjét tartalmaz, ezért a sportolók, illetve a fogyni vágyók étrendjébe is jól beilleszthető. A diófélék közül ennek a kalóriatartalma a legalacsonyabb. Egy uncia (28 gramm) pisztácia 159 kalóriát tartalmaz, szemben a dió 185, illetve a pekándió 196 kalóriájával. Fehérjetartalom tekintetében pedig csupán a mandula körözi le. Ráadásul a pisztácia gazdag azokban az esszenciális aminosavakban, amelyek elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez.

Ez is érdekelhet

vashiány

Mikor kell bevenni a B12 vitamint, hogy valóban hasson? Amit a legtöbben elrontanak

koleszterinszint csökkentése

Jelentősen csökkenhet a koleszterinszinted, ha ezt szeded

Egészség és gasztronómia

Éhgyomorra kávézni: szabad vagy sem?

csemegeuborka

Van egy kis gond a csemegeuborkákkal

Támogatja a bélrendszer egészségét

Magas rosttartalmának köszönhetően a pisztácia támogatja az egészséges emésztést is. A növényi rostok egy része emésztetlenül halad át a bélrendszeren, bizonyos összetevőit viszont hasznosítják az ott lévő, jótékony baktériumok. A bélflóra egyensúlya pedig testünk egészére jótékonyan hat, csökkentheti a szívbetegségek, illetve bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát is.