Az Európai Uniós és a hazai jogszabályok értelmében minden tojást, mely kereskedelmi forgalomba kerül, egyedi azonosítóval, azaz nyilvántartási számmal kell ellátni. Ez alól csak azok a termelők kivételek, akik 50-nél kevesebb tojótyúkot tartanak. Rájuk a jelölési kötelezettség nem vonatkozik, de az értékesítés helyén a termelő nevét és címét fel kell tüntetniük.
E hosszú, számokból és betűkből álló nyilvántartási szám által egyértelműen beazonosítható válik a tojás eredete, de még a tyúktartás jellege és az istálló száma is. De kezdjünk mindent az elején!
Minőségi osztály, méretek
A tojásokat alapvetően két minőségi osztályba sorolják (A és B osztály), de kereskedelmi forgalomba csak A minőségű tojás kerülhet. A tojásokat méretük és súlyuk alapján négy csoportba sorolják:
- S vagy kis méretű az 53 g-nál kisebb tojás
- M vagy közepes méretű az 53 és 63 g közötti tojás
- L vagy nagy méretű a 63 és 73 g közötti tojás
- XL vagy nagyon nagy méretű a legalább 73 g súlyú tojás
Az élelmiszerek, így a tojás is hosszú láncon megy végig, mire elér hozzánk, fogyasztókig. Ezért is olyan fontos, hogy minőségi probléma esetén nyomonkövethető legyen a rendszer, ezt szolgálják a kódok a tojások héján. Tulajdonképpen ugyanazt a szerepet töltik be, mint más termékek esetében a vonalkódok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egyszerű nyomonkövethetőség
A nyomonkövethetőség érdekében a tojásokon a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot is fel kell tüntetni. Utóbbi hasznos információkat tartalmaz a tyúk tartását és a tojás származását illetően.
A nyilvántartási szám hét részből áll. A könnyebbség kedvéért nézzünk egy példát rá: 2HU172T02/8
A 2-es szám az állattartás technológiájára utal. Itt 0-tól 3-ig állhatnak számok. A 0 az ökológiai tartást jelzi, az 1 a szabadtartást, a 2 az alternatív tartást (mélyalmos), a 3 a ketreces tartást jelöli.
Ezt követi az adott ország ISO kódja. Ez jelöli, honnan származik a tojás. Jelen esetben ez Magyarország (HU).
Ezt követi egy két számjegyű kód, mely 01-20-ig terjedhet, és az adott megye vagy a főváros kódját jelöli. A 17-es kód Vas megyére vonatkozik.
Az ezt követő egyjegyű szám az állat-egészségügyi kerület sorszámát jelöli, jelen esetben ez a 2-es kerület.
A "T" betű a tyúktojást jelöli, majd a kerületben lévő állattartó telep kétjegyű sorszáma követi. Végül, a per jel után az istálló számát tudhatjuk meg.
További információk a csomagoláson A csomagoláson még további információk szükségesek. Itt találjuk meg a csomagoló központ számát, vagy a tojás minőségi osztályba sorolását (A osztály), és a tojás méretére vonatkozó információkat is (S, M, L, XL). Ha "extra friss" felirattal is találkozunk, akkor azt is tudhatjuk, hogy a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap.
A csomagoláson kötelező feltüntetni a tojás minőség megőrzési idejét is, mely nem lehet több, mint a tojásrakástól számított 28 nap. Erre igyekezzünk ne csak vásárláskor, de otthon is figyelni. Használat előtt mindig ellenőrizzük a csomagoláson lévő szavatossági időt!
Legjobban: