A fogyasztókhoz elsőként Békésből, Tolnából és Baranyából érkezik dinnye, később Hevesből, július végétől pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Kedvező időjárás esetén akár szeptember végéig is kitarthat a kínálat, a szakemberek 140-160 ezer tonnás belföldi termésre számítanak.
10 kilót eszünk meg évente
A dinnye fajtaválasztéka bővült, termelési technológiája fejlődött, termőterülete pedig tavalyhoz képest 2600 hektárról 2900 hektárra nőtt Magyarországon. A korszerűsítést a kiviteli lehetőségek szűkülése ösztönözte, a magyar termelők külföldi piacainak jelentős részét ugyanis az elmúlt években a görög, az olasz és a spanyol export uralta. A korszerűtlen fajták helyét az utóbbi években versenyképes, jobb minőségű, ellenállóbb oltott és hibrid dinnyék vették át, ma már ezeké a belföldi termőterület 95 százaléka.
Megjelent a fóliás termelés is, a szezon emiatt kezdődhet kicsit előbb Magyarországon. A görögdinnyének még csak 2-3 százaléka, a sárgadinnyének viszont már több mint 20 százaléka fóliás termesztésű. Mint arról már korábban írtunk, a görögdinnyében sok a C-vitamin, a kalcium, a magnézium, a rost és a kálium is, ezen kívül tartalmaz még A-vitamint, B1-, B3- és B6-vitamint, valamint sokféle karotinoidot, például likopint.