Astrazeneca
Koronavírus: több millió euróra büntethetik az AstraZenecát
Gyártási nehézségek miatt az első negyedévben csak 30 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot szállított ki az AstraZeneca az Európai Uniós (EU) tagországokba, az ígért 120 millió dózis helyett. Ezért az Európai Bizottság tetemes összegű kártérítést követel.
AstraZeneca-oltás: jobb 12 hetet várni a 2. adagra
Az év elején érzékelhető készlethiány miatt, illetve az oltási program felgyorsítása érdekében több ország, köztük Magyarország is módosított a koronavírus elleni vakcinák második adagjának ütemezésén. Most azonban már van elég vakcina ahhoz, hogy lerövidítsük a két dózis beadása között eltelt időt. De vajon érdemes-e?
AstraZeneca: jó ez az oltás vagy sem?
Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rendkívül ritkán előforduló vérrögképződéses esetek ellenére az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait - jelentette ki az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).
Koronavírus: kell-e félni az AstraZeneca-vakcinától?
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ismételten megerősítette, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett AstraZeneca-oltóanyag előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Ezért az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem indokolt felfüggeszteni vakcina alkalmazását.
AstraZeneca-oltás: ezek a tünetek jelezhetnek bajt
Előfordulhat, hogy mégis van kapcsolat a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek és az AstraZeneca-vakcina használata között - állapították meg a friss vizsgálatok. Épp ezért nem árt tudni, mely tünetek utalhatnak arra, hogy baj van.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.