Astrazeneca Oltás
WHO: ez segíthet felülkerekedni a járványon
Bár a fertőzöttek száma csökkenő tendenciát mutat, ez nem azt jelenti, hogy a fertőzöttségi arány is ilyen ütemben mérséklődik. Továbbra is az a feladatunk, hogy alacsony szinten tartsuk a járvány terjedését - hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet.
Koronavírus: kell-e félni az AstraZeneca-vakcinától?
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ismételten megerősítette, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett AstraZeneca-oltóanyag előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Ezért az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem indokolt felfüggeszteni vakcina alkalmazását.
AstraZeneca-oltás: ezek a tünetek jelezhetnek bajt
Előfordulhat, hogy mégis van kapcsolat a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek és az AstraZeneca-vakcina használata között - állapították meg a friss vizsgálatok. Épp ezért nem árt tudni, mely tünetek utalhatnak arra, hogy baj van.
Koronavírus: még nem zárták le az AstraZeneca ügyét
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem jutott meghatározó következtetésre az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának mellékhatásaival kapcsolatban. A vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek vizsgálatának részeredményeiről az ügynökség szerdán vagy csütörtökön ad tájékoztatást - közölték. Közben a brit gyógyszefelügyelet vizsgálni kezdte az AstraZeneca-oltóanyag kockázatairól szóló jelentéseket.
AstraZeneca-oltás: új információk a kockázatokról
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett, Vaxzevria névre keresztelt koronavírus-oltóanyaga, valamint a nagyon kisszámú, véralvadással kapcsolatos esetek közötti összefüggés továbbra sem bizonyított. Mivel azonban lehetséges, a vakcina esetleges mellékhatásainak elemzése folytatódik - közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, hajnalra általában csak fátyolfelhőzet marad. Az Északi-középhegység tágabb környezetében és a főváros környékén viszont (zúzmarás) köd, rétegfelhőzet képződhet. Számottevő csapadék nem várható, de a ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet a Dunántúlon néhol élénk lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +3 fok között várható, de a szeles délnyugati részeken akár +4, +6 fok is lehet, míg a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon akár -10 fokig is lehűlhet a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.