Astrazeneca Vakcina
Koronavírus: kinek nem ajánlott az AstraZeneca-vakcina?
Magyarországon február elején kezdték alkalmazni az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagát. Mutatjuk, kiknek nem ajánlott az AstraZeneca-vakcina, milyen mellékhatásokra számíthatunk a beadás után, megkaphatják-e azok, akik már átestek a fertőzésen, illetve mennyire hatékony ez az oltóanyag a három legismertebb vírusmutációval szemben.
AstraZeneca-vakcina: további vizsgálatok szükségesek
Napok óta feszülten figyeli a világ az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös koronavírus-vakcinája körüli történéseket. A biztonságosságot firtató kérdéskör végére az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) véleménye tett pontot, ugyanakkor további vizsgálatok várhatóak az oltóanyaggal kapcsolatban.
Koronavírus: további bonyodalmak az AstraZeneca körül
Két újabb trombózisos esetet vizsgál a spanyol gyógyszerügynökség (AEMPS) az AstraZeneca-féle koronavírus-vakcinával kapcsolatban. Közben viszont újabb egészségügyi szakértők nyilatkoztak úgy, hogy nincs ok az oltóanyag használatának felfüggesztésére.
Fotók: itthon továbbra is oltanak az oxfordi vakcinával
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) véleménye szerint az oxfordi vakcina előnyei továbbra is jelentősen meghaladják az esetleges hátrányokat. Magyarország erre hivatkozva nem tartja indokoltnak a koronavírus elleni oltóanyag használatának felfüggesztését.
Koronavírus-oltás: kell-e tartanunk vérrögképződéstől?
Vérrög képződött több páciens szervezetében is, miután beoltották őket a brit-svéd koronavírus-oltóanyaggal. Összefüggést azonban egyelőre nem találtak. Mutatjuk a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) véleményét.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.