E-Recept
EESZT: ki férhet hozzá az adataimhoz?
Novembertől indult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), de az elmúlt hetek működése számtalan kérdést váltott ki az emberekből. Kik válthatják ki az e-receptet, és meddig kérhetünk papíralapú vényt? Milyen adatokat tárolnak rólunk, és ki láthatja ezeket? Gyógyszerjogi szakértőt kérdeztünk.
Kapcsolódó videók
EESZT: mi történik, ha magánorvoshoz megyünk?
Mi az EESZT haszna? Mit jelent a gyakorlatban? Mik a bevezetés fázisai? Mire számíthatunk, ha magánrendelésre megyünk? Straub Fanni, a Foglaljorvost Kft. ügyvezető igazgatója összefoglalja a tudnivalókat.
EESZT: mi történik, ha magánorvoshoz megyünk?
Mi az EESZT haszna? Mit jelent a gyakorlatban? Mik a bevezetés fázisai? Mire számíthatunk, ha magánrendelésre megyünk? Straub Fanni, a Foglaljorvost Kft. ügyvezető igazgatója összefoglalja a tudnivalókat.
EESZT: nem kell a betegeknek aggódniuk
Mit kell tudni az EESZT-ről? Hogy néz ki a gyakorlatban az elektronikus rendszer? Mi a helyzet az adatbiztonsággal? Dr. Balla Szilárd ügyvéd, gyógyszerjogi szakértő összefoglalja a tudnivalókat.
EESZT: nem kell a betegeknek aggódniuk
Mit kell tudni az EESZT-ről? Hogy néz ki a gyakorlatban az elektronikus rendszer? Mi a helyzet az adatbiztonsággal? Dr. Balla Szilárd ügyvéd, gyógyszerjogi szakértő összefoglalja a tudnivalókat.
A legfontosabb tudnivalók az e-receptről
Hogy tudjuk majd kiváltani családtagjaink receptjét? Mi van azokkal, akiknek még régi személyi igazolványuk van? Dr. Balla Szilárd ügyvéd, gyógyszerjogi szakértő összefoglalja a tudnivalókat.
A legfontosabb tudnivalók az e-receptről
Hogy tudjuk majd kiváltani családtagjaink receptjét? Mi van azokkal, akiknek még régi személyi igazolványuk van? Dr. Balla Szilárd ügyvéd, gyógyszerjogi szakértő összefoglalja a tudnivalókat.
Gyógyszerkereső
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.